Évszak és költészet

Simon Roland

 

Évszak és költészet

 

Két verset alkot,

zsongó hársfa,

az eget és a köves partot,

fodros hullámba zárva.

 

Ökrös csillagszekér,

csikorogva vánszorog,

Parnasszus csúcsára felér,

mire a hajnal érinti a várromot.

 

Titokban lehull az éj,

csillagharmatos a padlat,

szundít a falevél,

szél és árny sem zargat.

 

Mélyül a tél vacka,

hóra hó, álomra álom száll,

tájfestő üres lapja,

új tavaszra vár.