Egy Utazó naplója

Simike•  2020. június 29. 17:56  •  olvasva: 12

Simon Roland


Egy Utazó naplója


A zsúfolásig megtelt auditóriumban őrjítő hangzavar hullámzott ide-oda. Az elviselhetetlen zajnak csak a pulpituson lévő középkorú férfi jelenléte vetett véget. A tudós beállította a mikrofont, ráérősen igazította a szürke mocskos zakóját. Miközben lelkileg felkészült az előadásra, beleolvasott a magával hozott diáriumba, amelyet a nézőközönség soraiban ülők nem láthattak. Úgy helyezte el az olvasmány, hogy a közelben a dupla szárnyú ajtóban őrt álló egyenruhás se vegye észre, hogy mit olvas. A hirtelen keletkezett csendben ott lapult a várakozás izgalma. Amikor az ujjak visszalapoztak a naplóban, ez olyan volt, mint a fantasztikus regényben egy időutazás. A képkockák elevenen rohangáltak, mint a nyári szünet idején a gyerekek. Megtörölte izzadságtól nedves homlokát, majd belekezdett – Az expedíció Júniusban kezdődött, és amikor a repülő fedélzetén utaztunk még nem is sejthettük, hogy milyen fantasztikus kaland vár ránk -


Kedves naplóm


31. nap


Már egy hónapja élvezzük az elszigetelt törzs vendégszeretetét. Nem így terveztük, de ez az új tapasztalat új küldetéstudatot ébresztett bennünk. Nem könnyű nőként élni a dzsungelben, de a nehéz körülmények megerősítik az embert.

A trópusi nyár minden egyes nappal képes fokozni intenzitását. A színek, a formák és a hőség egyre vadabb arcát mutatja. A forróság egyre elviselhetetlenebbül kínozza testünket és lelkünket.

A megérkezésünk napján egy súlyosan beteg gyereket vizsgáltunk. - Már csak napjai vannak hátra - A közösen felállított diagnózisunk így szólt.

A fejlett országok legképzettebb orvosainak képviselőjeként döbbent szemtanúvá váltunk a fiú folyamatos látványos javulásának. A gyógyulás a szemünk előtt zajlott le – Halásos beteg volt és meggyógyult -

Dr Harris az expedíció vezetője teljesen az ügy megszállottjává vált. A szeme izgatottan csillogott, amikor elképzelte magát az emberiség megmentőjeként. A törzsfőnököt hiába faggatta. A primitív törzs elöljárója nem volt hajlandó senkivel sem megosztania titkát. Minden hajnalban indult útnak a főzet elkészítéséhez szükséges növények beszerzésére, természetesen a lándzsás harcosai kíséretében. Többször előfordult, hogy Dr Harris megpróbált a nyomukba szegődni, de néhány erős katona visszakergette.

32.) Üvöltésre riadtam fel, a revolveremmel kirohantam a sátramból. Még sosem hallottam ilyen földöntúli sikítást. A törzsfőnök odakint álldogált a bozótos fürkészve. Gyengéden, de határozottan visszaküldött a sátramba - A lény megköszönte a kedvességünket -

33. nap

Így utólag is elég nehéz pontosan leírni az események pontos részletét.

A szívem még most is hevesen ver, a kezem reszket, mint a viharba került falevél

Az éjszaka közepén Dr Harris berontott a sátramba és a hálóköntösömet megragadva talpra parancsolt. Az álom kiszökött a szememből. Az udvariasságról, az alapvető emberi normákról és a nők iránti tisztelet teljes hiányáról tett tanúbizonyságot – Megöljük őket és megszerezzük a gyógyszert, majd felgyújtjuk a falut. A milliomos beteg emberek sorban állnak majd a lábunk előtt, hogy gyógyítsuk meg őket – A törzsfőnök döntését tiszteletben kell tartanod- sikoltottam. – Elfogyott a türelmem, vége a gyerekes játszadozásnak, gyerünk – Még mielőtt kirángatott volna a sátramból, még magamhoz tudtam venni az apró miniatűr fegyveremet. Villám cikázott át a fák felett, a tócsákban megjelenő lombkoronák elektromosságtól izzottak. A vezető összefont lábbal üldögélt a tűz előtt, meditált. A közveszélyessé vált tudós a karomat folyamatosan szorította, miközben a földön található növényeket pakolta bele a hátizsákjába. A törzsfőnök kinyitotta a szemét. Nyugodtan bámult az előtte hadonászó férfi szemébe. Élete során számtalanszor nézett lecsapni készülő vadállatok szemébe. Az orvos megdöbbent és összezavarodott a szempár láttán. Ezt az alkalmat használtam ki. Teljes súlyommal ellöktem a kezét, fülsiketítő mennydörgés hallatszott, amely elnyomta a pisztolylövés hangját. A golyó a földön üldögélő vénember feje mellett süvített el. Mind a ketten a földre kerültünk. A mindennapi fizikai edzés, futás, fekve nyomás, vadászaton való részvétel most hasznosnak bizonyult. A földön gurulva sikerült kiszabadítani kezemet és a szívéhez irányítottam a csövét és lőttem. Megöltem őt. Az öreg törzsfőnök a kezét a vállamra helyezte. Mielőtt álomra hajthattam volna a fejem, a tapasztalt bennszülött egy mesét mondott nekem egy különleges alakról, akinek különleges képessége volt, alakváltás.


34. nap Szinte hihetetlen, de Dr Harris hiányát senki nem vette észre. A csapat a repülővel visszatért a civilizációba. Én maradtam. Ki kell állnom a próbákat, hogy méltóvá válhassak a rejtély megismerésének.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom