Senkifiú blogja
TechnikaIdőutazás
Jövőből a jelenen át
a múltba repülünk majdan
veszettül.
Ez a mi kis izgi történetünk.
Bár a legjobb az lenne,
ha szembe találkozna
végre mind a két énünk.
1.3 milliárd fényévnyire
lévén a Napunknál 36-szor
nagyobb tömege
két fekete lyuk összeolvadt
az Univerzum ezen részébe.
Összegyűrte a téridő szövetét,
s gravitációs hullámokat keltett.
Livingstonban s Hanfordban észlelték,
ahol egy obszervatórium működhet.
Csak nagyon erős gravitációs mezőben lehetséges.
Már pedig a fekete lyukakban lévő örvények természete nagyon heves.
Mindössze csak egy kis kutatómunka
s utazhatunk az időben ide-oda.
Jelenből s jövőből a múltba.
A törpebolygó
A legkisebb törpebolygó.
A legtávolabbi bolygó.
A Föld holdjánál kisebb égitest,
magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló test.
Metángáz légkörű törpebolygó.
Van még nálánál sokkal nagyobb bolygó.
Föbb Jellemzője:
A tömege csak a Holdunk egyötöde.
Az átmérője is kisebb.
Rajta van a naprendszerben a leghidegebb.
Felszínét fagyott nitrogén borítja,
mely a vékony légkört alkotja.
Pályája nagyon elnyúl,
melyen néha a Neptunusz pályáján belül hasonul.
Clyde Tombaugh azonosította legelőször.
A kilencedik bolygó lett rögtön.
Legnagyobb kísérője, a Charon 1207 km átmérőjű.
A Plutóhoz viszonyítva is jelentős méretű.
Nix és Hydra.
Még két ismert holdja.
A Pluto és holdjai a Kuiper-övben keringenek.
Igy mikrometeoritok bombázzák rengeteget.
A két kis hold.
Felfedezésük váratlan volt,
Kerberos és Styx.
Újabb két hold ez is.
A Nap ilyen távolságban már csak halványan pislákol.
Ezért megfagy minden a felszínén javából.
2015. július. 14-én reá, valami fényt vetett.
A New Horizons szonda elhaladt a Pluto mellett.