Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A szerelem lágy melegsége
MrMojoRisin 2021. december 3. 16:16 olvasva: 89
A forróság majdanán rég elmúlt már.
Seszínû se színtelen a rejtélyes kék szemű.
A leány aranyló szeme csak reám vár
a terasz napfényében egyszerüen nagyszerű.
Talán már engemet keres ez a szerelmes.
Dobbanó szíved kedves rejtekében,
hol midőn tekintetünk kellemes,
édes, oly meztelen fedezékében.
Szemöldökei közt halovány,csendes szellő szökken
bandúkolva át mezőn s réten, célom célja is
csak egyre csökken,
s míg a zöldellő pázsit aranyát
bearanyozza gyönyörű haját
az északi szellő lengeti hosszú
csodaszép báját.
A forróság már tova szálló halvány fénysugár
egy pálmafa karcsú tölgyfa derekán
üzengeti - csőre töltőtt szerelmét -
melyet magvak formájában aprít szerteszét.
Penzlijére az est halovány csillagait festi,
aztán nagyot néz és tova üzeni.
A lenyugvó nap szelíden alá szálló sugarait
diszití fel és be sárgítja kalandjait.
MrMojoRisin2021. december 3. 22:27
Keltezés ideje:2015.Január.09.Eme versem egy keresztrejtvény megfejtése átal született, melynek megfejtése "Leopoldo Lugones" neves argentin költô neve és a "Tûz a nap" címû verse volt mellékelve, amelyet átal írtam a saját szám íze szerint.