Hazám

SemperAugustus•  2012. március 15. 08:10

Nem eszközöm vagy, mellyel babérokra törhetek,
sem szócsövem, gondolataim váza,
nem veled álmodok minden nap, lehet,
hazám vagy, lelkem és tudásom fája.

Öreg néne vagy nekem, rőzsével a hátadon,
köpenyes gyerekek nevetnek körötted,
s ha most már nem is hasít fájdalom,
Mária mindig is ott állt fölötted.

Most újra itt az ezeréves kérdés:
Koppány, vagy István,
reménykedjünk, hogy nem lesz újabb egymillió lépés,
S az átoknak is vége lesz tán.

Értékes Attila

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

SemperAugustus2012. március 23. 08:51

idézhetnék is: ''csak hát, ez a térdelés... Annyi emberedet (verset) kellett ma lemészárolnom (javítanom), hogy csúnya görcs állt a lábamba...'' :))

SemperAugustus2012. március 23. 08:16

engem így tanítottak, és ez jobban is hangzik, de ismerem azt a szabályt, csak nem áll a nyelvemre sehogy sem. :)

Törölt tag2012. március 23. 08:11

Törölt hozzászólás.

SemperAugustus2012. március 15. 11:55

köszönöm.

BakosErika2012. március 15. 11:55

Nagyszerű vers!
Gratulálok!

SemperAugustus2012. március 15. 10:42

kösz.

mazsii2012. március 15. 10:32

Gratulálok...

SemperAugustus2012. március 15. 09:50

köszi.

Törölt tag2012. március 15. 09:34

Törölt hozzászólás.