A rossz szám

Rossz a szám, mely születésem napja,
ez minden szenvedésem alapja,
csakis ettől lehet,
hogy az élet így eltemet.

Rossz a szám, mely az ajtóm száma,
két éve is lelőttek egy embert a házban,
itt néha eltűnik pár kismotor, szánkó,
magyarázd el úgy, hogy ne legyen bántó.

Rossz a szám, mit a Cégbíróságtól kaptam,
szólt évekig a remény-tamtam,
néha kevés siker, melynek örülni kell,
de maradt pár cucc, mit a felszámoló visz el.

Rossz a szám, mely napon majd meghalok,
a temetésemen játszanak talán egy komor dallamot,
a menet biztosan nem lesz hosszú, de szomorú,
még az is lehet, hogy virít majd egy-két koszorú.

Rossz a szám, telefonom hívószáma,
csörög, felveszem bátran,
s a hang ezt súgja nekem nyíltan:
- Elnézést, rossz számot hívtam.

 Értékes Attila