Visszaemlékezős önbevallás

Visszaemlékezem jó időkből,
Mikor még ártatlannak, jónak,
S tisztelni való nőnek hittelek.
Egy kicsiny arany időszak szívemnek,
Melyhez kapcsolódnak zsigerek,
S velük együtt lazul el a test,
Mely ma dolgozott, túlélt,
Fejlődött, és el nem esett.


Fáradtság mögött, izzadtság patakok
Mélységében bújik harag,
Amely látványod láttán szólít,
Felretten, csapás készre késztet.
Minden rózsaszín ködös emlék után
Visszajönnek érzelem ölő igazságok,
Gyilkos pillanatok, melyek mellkast téptek
Másodpercek alatt, s egy belső világ-rendet
Tettek két lábon járó ízig vérig pokollá.


Mégis, mint üres tarisznyás koldus,
Ha nincs mit enni, visszafordulok mindig.
Látni, csodát átélni, volt pillanatokban
Született áhítatokat, megszületett,
Ártatlan álmokat, melyek jó ágon születtek,
Kicsíráztak, picit nőttek, majd átitatták benzinnel, s Molotov koktéllal felgyújtották.


Én nem vagyok ártatlan, hisz visszaemlékezéskor a két vállam oldalán
Megjelenik az erkölcs rab-tetkója,
Mely mindennap kimondja,
Megadott pillanatban:


Házas nőt nem kéne szeretni.
Holnap is tükörbe kell nézni.


Bár nem történt semmi köztünk.
Bár ellenségek voltunk.
Te bandita magyar voltál,
Én lenézett munkás külfeldön:
Az én szellem-rabszám kivetülésem
Eltűnik valóságra ébredéskor,
De te már az maradsz aki vagy.
Fixumok nincsenek,
Kapsz te elég ítéletet.
(Nélkülem is.)


Mindennap megvetem magam,
Hogy rád emlékezem,
Mert én is drogfüggővé váltam,
Ámbár vérem tiszta, vizsgálatra
Bármikor kész, hogy kimutassa,
Rab-láncot nem törhetek,
Amíg visszaemlékezek.


Maradok becsületes.
Görbe háttal is egyenes háttal járó.
Nem vagyok halhatatlan,
De nem vagyok reménytelen.
Bűnös vagyok, mégsem ártatlan.


2019.12.16
Külfeldön, fixumok, kivetülésem, „De te már az maradsz aki vagy.":szánt szándékkal lett úgy írva.
Ha esetleg van valakinek észrevétele a helyesírással kapcsolatban, örömmel várom. 

Egyszer ellenőriztem Office 365, és egyszer ezzel:
http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu/