Téljövetel - Ember menetel

Seeman•  2019. december 7. 16:00

Akik megadathattak,
Mégis otthagytak,
Bajban némaság,
Vajban boldogság.


Születéssel kiválasztott,
Idővel kárhozatot,
Semlegesből ellenség lett,
Tiszta égből pokol ellett.


Egyén sors és nyomor,
Minden vonal majd összeforr:
Egészet alkotó képek,
Mely döntetik: sötétség
Lesz, vagy fények?


Hars pokol a kinti élet.
Az emberek beburkolóztak. 
Felhúzták az utolsó falat.
Tél mosolygás, szelek,
Hidegtől fájó fejek.


Kevés a fára való,
De több a tolvajt fizető.
Árulás vagy éhhalál,
Te vagy a vezető
(te, ember, ki szolgája
S ura önmagának)


Kabátokban hordozott titkok,
Tavaszig érlelődő mocsok.
Le nem írt szavak.
Eljövendő havak.


2019.12.07

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Seeman2019. december 15. 21:31

@Bugatti350: sajnos kis hazánk nem újul, csak lepusztul...
@Mikijozsa: köszi

Mikijozsa2019. december 8. 11:46

nagyon tetszett

Bugatti3502019. december 7. 19:32

Kedves János!
Mély és sorsdöntően tartalmas ez a vers. A tél, valóban hordoz veszélyeket. Jól láttatod a társadalmi ellentéteket. ... a kórházak is leépülnek lassan, nem csak az emberek ! :( Üdvözlettel: István

Seeman2019. december 7. 18:17

Helyesírás elcsúszott, Hars szó direkt van benne.