Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rímtelen kutya arc
Seeman 2019. december 1. 18:52
Hát nézz bele szemébe: Az utolsó tanya kutya kölykének szemébe.
Meg ártatlan, nincs úgy össze törve, Mint mi emberek, akik idővel kérgesednek, S már az ártatlanságot sem látják, Hiába segítség, hiába útmutatás. Még tiszta, fekete bundája. Puli, a tisztes fajtája. Még gyerek kölök, Ne várj tőle sokat. Ugatni is fél, Utolsó a falkában. Nem látsz reményt arcában, De nem tudod bántani, Ha még ártott is: Tudod róla, hogy vétett, Inkább csak hagyjad, Hadd tanuljon. Ha senki sem segít rajta, Még gazdája sem, Jobb, ha elfelejted. Tisztább marad tőle lelkiismereted. 2019.12.01Fakonorbert2020. január 3. 20:15
Súlyos és mély. Valami ilyesmi lebeg a szemeim előtt, mikor verset keresek olvasni.
Seeman2019. december 2. 17:16
@Bugatti350: nem, nem az ebem, nem is lesz. Túl félénk. Köszi hogy itt jártál!
@BakosErika: köszönöm Erika!
BakosErika2019. december 1. 19:55
Nem hiszem, hogy az marad.
Remekül megírtad.
Bugatti3502019. december 1. 19:21
Szépen fűzött versed ... gondolatokat ébreszt...
János! Talán az első ebed ő ! :) ?