Kopjafa dallama

Schmidt_Aladar•  2019. október 25. 10:47

Csontok a földben a létbe zörögnek, a
talpak alatt suta sors bogarász,
ránca az arcon az ünnepi fényben is,
ifjakat áztat a könnyeken át.
 
Nemzeti dal szava kopjafa dallama,
hangja ma hirdeti nem renegát,
ki tankok előtt, csak a félelemért nem
akarta beadni a nép derekát.
 
Tüntet a szellem a gőzszele résnyi, de
lesben az ujjain ördög a régi,
lelkesedésbe a puska bekattog ott,
s földre omoltak a láng okozók.
 
Hull a hegyekben az új magyar álma, mi
Corvin a lapra is vért dekorál,
szomjakat olt vele kádári e lőre, de
új barakokban a lánc derogál.
 
Csontot a földben a múlt elemészthet a,
börtöne rácsa is rozsda ma már,
de mind az a láng, ami fáklya ma kézben,
máglya, s a múlt-tüze csalfa parázs.


A főoldalon publikált versem, ütem-helyesebb változata.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Schmidt_Aladar2019. október 26. 08:05

@Mikijozsa: köszi

Mikijozsa2019. október 25. 21:01

jó lett

Schmidt_Aladar2019. október 25. 13:40

@Törölt tag: köszönöm! Ez volt a célom. Lehetne ballada is, vagy jobb lada. Mindkettő orosz függő.😊
Esemény dúsan telt az a 13 nap is, ha előtte és utána nagy csend is volt.

Törölt tag2019. október 25. 12:29

Törölt hozzászólás.