Sapa Brown versek

-M é g i s-

Valami ma elmúlt,

van, ami ma mégse,

fénye sötétbe bújt,

keze meg zsebébe...

Félbetört az egész,

félbetört a fél is,

a semmi kék egén

delel a Nap mégis.

Semmi lett a minden, 

minden lett a semmi,

hinni, csak én hittem:

-vele jó itt lenni.

Csurran rám az élet -

mézízű szép bánat,

kitart még a készlet:

közöny és alázat.

Amerre a Nap van 

Tegnapokra hagylak,

önmagadba nézve,

színezd ki magadnak 

lelked hófehérre!

Sürögsz-forogsz rendre,

amerre a Nap van,

s röppensz, mint a lepke

önfeledten, halkan.

Látod-e a felhőt:

a szürkét, a kéket?

És ahogy ma felnőtt 

közénk kerítésed?

Ködbe borul, ázik

szemem tükre, sarka,

nélküled mást lát itt:

a mező sem tarka.

Mosolygok rád balgán,

ahogy mással játszol,

nem is te vagy talán,

kivel szemem táncol...

Nézlek gyáván, bénán,

karcol lüktetésed,

feszül, szakad cérnám

hallva nevetésed.

Repkedj, keresd társad,

engem nem feledve,

vetik már az ágyad

könnyű szerelemre.

Kőszeg, 2023. február 6.

Tavaszi vázlat 

(egyetlenegy)

Jó volna látni fent az égen, 

a Nap ég, delel csontfehéren,

és Te majd az árnyékból kilépsz.

A nagy felhők mind elvonulnak, 

öröm zengi be bús dalunkat,

és Te a fénybe, a fénybe érsz.

Szemeidben egy kis parazsat

izzít új lángokkal a tavasz,

és a mámor emel, felemel.

S karodba bújnék: az volna szép, 

ringatnál úgy, mint a hintaszék, 

s testhőnktől lágyulna az idő.

Pajkos, vad szél lenne a kezed

amíg az ösztön, a vágy vezet,

és napra nap múl és éjre éj. 

Szállni a széllel, Nappal szemben, 

égni a tűzben egyre szebben,

egybefonódva szerelmesen.

És lenni ott, ahol nem lehet, 

és kikaparni a lényeget:

egymásban lenni egyetlenegy.

Kőszeg, 2023. január 24.

Gyere kicsit szeretni

Gyere kicsit szeretni,
nem bírok már nevetni.
Fáj az élet hogyha ránt
karjába egy kis magányt.

Mutasd meg hogyan lehet
élni meg az életet,
és az ember, mit tehet,
amikor majd épp szeret.

Gyere kicsit szeretni,
Jó lesz kicsit feledni.
Gyere kicsit szeretni,
Jó lesz kicsit elveszni
Benned, bennem

Gyere, segíts érezni,
el mit kell majd feledni,
ha jön az a pillanat:
könny mossa az arcomat.

Siess kicsit ringatni,
ne kelljen ma meghalni
attól, ami néha rág:
vállamon egy kiskabát.

Gyere kicsit szeretni,
Jó lesz kicsit feledni.
Gyere kicsit szeretni,
Jó lesz kicsit elveszni
Benned, bennem 

Új világ 




Tombolhat úgy a tenger,
miként most az ember
próbálja hatalmát,
elérni jutalmát?




Egy felhasadt rendszer,
épp változik ezredszer,
az új világ ma épül,
s az ördög beleszédül




Reng a föld, az új világ,
égbe száll sok vasbogár,
fullánkja szúr, mar, vág, tép:
Ukrajna, nézd, lángban ég!




Miként kel az ösztön,
ha meglazul a börtön
és bombák füstje árad?
-egy drón a tankra támad




Korbácsra vert láncon,
túl a meghajláson
szagot fog-e a béke 
úgy, mint kétezer éve?




Reng a föld, az új világ,
égbe száll sok vasbogár,
fullánkja szúr, mar, vág, tép:
Ukrajna, nézd, lángban ég!