Nem_baj_ha_nem_ertesz_egyet_velem

Sanyipapa•  2022. december 14. 00:00

Hát ezt vajon miért írtam a noteszomba?új 6. rész)

Részletre vásárolni = kikényszerített spórolás + tanulópénz megfizetése.

*

Mindenki azonnal meg tudja mondani, hogy a másik mit csinál rosszul.

*

Ha egy asszonynak meghal a férje, özvegy lesz.

Ha a gyermeke hal meg, ugyanúgy anya marad, mint előtte.

*

Tekintsünk előre, ameddig még látunk.

*

Egy csomó tehetséges ember van, és mindegyik másképp zseniális.

A végén az számít, amit tettünk és nem az, amit terveztünk, vagy amiről álmodoztunk.

*

Nem mindegy, hogy háborogsz, vagy hőbörögsz.

*

Az átkos egyik nagy vicce volt, amelyet alant közlök, mert meg szeretném őrizni az utókor számára:

A vállalat igazgatója meglehetősen rossz hangulatban érkezik meg irodájába a Minisztériumból, ahol rettenetesen letolták a vállalat eredményei miatt és oda szól a titkárnőjének:

-Legalább maga mondjon valami biztatót, Gizike.

-Igazgató elvtárs nincs rajtam bugyi.

*

Aki elveszti a türelmét, az előbb-utóbb elveszíti a méltóságát is.

*

Arra figyelj, hogy mindig eggyel többször állj fel, mint ahányszor elesel.

*

Tiszta rím: Jók a Beatles dalai

                   és a Láma Dalai

*

 Vajon a bíróság unoka-láthatást is megítél?

*

 Az immunrendszer olyan, mint a sündisznó összegömbölyödése.

*

Szimbiózis

rossz is, jó is.

*

Már nem csak a cipő, a zokni is szorít.

*

A rossz levegőminőség miatt, arra kérik a lakosságot, hogy csökkentsék a szabadban történő aktivitást.

-Mit mond?

-Azt, hogy ne dolgozz kint az udvaron Józsi, mert rossz a levegő.

*

Harmadikos, negyedikes koromban, emlékszem az iskola legnagyobb vicce volt az alábbi:

Miért füstöl a kórház kéménye?

Mert fő az egészség.

*

A házakat ezen az oldalon a másik oldalról sokkal jobban lehet látni.

*

Nem rajtad, rád nevetek.

*

Két katolikus pap beszélget:

-Mit gondolsz, megéljük még a cölibátus végét?

-Mi talán nem, de a gyerekeink egészen biztosan.

*

Ahhoz, hogy eljuss A-ból B-be, nem csak láb, illetve közlekedési eszköz kell, hanem út is.

Sanyipapa•  2021. május 5. 23:04

Hát ezt vajon miért írtam a noteszomba? (5.rész)

A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

*

„Egyszer élünk”, szokták mondani, de ez így nemhelyes. Mert minden nap élünk, ezzel szemben csak egyszer halunk meg. Az viszont nagyon hülyén hangzana mondásként „egyszer halunk” …. Ezért helyette azt mondjuk: Sose halunk meg.

*

Gyerekkorunkban, amikor panaszkodtunk, hogy túl forró a leves, nagyanyám mindig azt mondta: Van a szádban hideg is meg meleg is.

*

Nagy Bandó András mondta (nem szó szerinti idézet): Öregszem, de ahogy romlik a szemem, úgy élesedik a látásom.

*

A hernyók felső tízezrébe a selyemhernyók tartoznak.

*

Konrad Adenauer (aki 91 évesen még a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja volt) mondta: Mindannyian ugyanazon égbolt alatt élünk, csak mindenkinek más a horizontja.

*

Néhány ember mindenáron el akarja a kopaszodást kerülni, ezért horribilis összegekért hajátültetést végeztet magán, hogy aztán minden hónapban járhasson fodrászhoz és ott fizethessen a hajvágásért.

*

Jókor jött ez az intézkedés a hálapénz megszüntetésére, mert a borítékot már csaknem kizárólag arra használtuk, hogy pénzt tegyünk bele és így adjuk át orvosunknak, vagy csúsztassuk a zsebébe.

Kivételt képeznek azok, akik számlákat és felszólító leveleket küldözgetnek nekünk.

*

Nem tud a feleségem olyat mondani, amire ne tudnék azonnal és nagyon-nagyon megsértődni.

*

Ha a hátam mögött süt a nap, előre vetítem az árnyékom.

*

Tömegek vallják: ez itt a magányosság kora.

*

A rosszkedv vissza nem jöhet, mert nincsen neki lába.

*

Az egyik legrosszabb helyzet az, amikor az emberek egymásról beszélnek ahelyett, hogy egymással beszélnének.

*

Egy idős orvos mondta, amikor felköszöntötték születésnapján:

-        Hát igen….Csak egészség legyen és sok beteg!

(Mindez persze nem a Covid-19 idején történt.)

*

A nyolcvanas évek (ezerkilencszáznyolcvanas) közepének egyik nagy vicce volt, amikor megkérdezte az ember a vele beszélgetőt: tudod-e, hogy fogják hívni tíz év múlva a Lenin körutat? A beszélgetőpartner leginkább zavarba jött, de a válasz 99%-ban az volt: nem tudom. Erre következett a poén: ennyire nem bízol a rendszerben?

Így visszatekintve az igazi poén az, hogy még csak tíz évet sem kellett várni és a Lenin körútnak más lett a neve.

*

A Texas-i kólagyáros elmegy a templomba, hogy a papnak egy üzletet ajánljon: Nem tudom el tudja-e intézni, hogy a Miatyánk imádságba a „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” helyett a „Mindennapi kólánkat add meg nekünk ma” szöveg kerüljön bele. Ha ez sikerülne több millió dollárt adnék az egyháznak és ön sem járna rosszul, mint közvetítő.

Igazán csábító az ajánlat – válaszol a pap – de az egyetlen ember, aki ebben valamit tenni tud, az a pápa Rómában, illetve Vatikánban.

A kólagyáros felkerekedik és kihallgatást kér a pápától, és amikor bejut hozzá neki is előadja az ötletét. A pápa rögtön közli vele, hogy erre sajnos nincs lehetőség. A gyáros hosszú perceken keresztül próbálja győzködni, többször emeli az összeget, de a pápa hajthatatlan és tapintatosan

utal rá, hogy mások is szeretnének kihallgatást, jó lenne, ha befejeznék.

Rendben van – mondja a gyáros – de mielőtt elmegyek, egyet azért áruljon el: Mennyit fizettek annak idején a pékek.

*

A legtöbb autós gyakran elfelejti, hogy az egészséghez vezető legjobb út: a gyalogút.

 ***

Sanyipapa•  2020. február 3. 23:18

Hát ezt vajon miért írtam a noteszomba? (4.rész)

A nagy kérdés:

Vajon, ha akkor, ott, nem bocsátott volna meg a feleségem, jobbra fordult volna-e az életem?

*

Kettőnk közül az egyikünk okosabb, mint te.

*

Keresd meg magadban a tigrist, aki majd harcolni fog érted.

*

Nagyon sok dolognak tudjuk az árát, de nem ismerjük az értékét.

*

Rövid az élet, csak a házasság hosszú.

*

Át kellene írni, de legalább is aktualizálni kellene az irodalmat, mert:

eddig csak Tiborc panaszát ismertük, most meg már a lámpáját is,

Lőrinc barátról azt hittük, hogy csak szerelmi titkokat lehet rábízni, de most kiderült, pénzt is.

*

Aki szivárvány akar látni, annak akceptálnia kell előtte az esőt is.

*

A Földönkívüli landol a Földön és az első, amit meglát, hogy egy kétlábú lény egy nálánál sokkal kisebb négylábú lénnyel sétál. Valamilyen zsinórral egymáshoz vannak kötve. A négylábú kis idő elteltével meggörbíti a hátát és elvégzi a dolgát. A kétlábú erre az „eredményt” felszedi, egy zacskóba teszi, és viszi a négylábú után.

A Földönkívülinek nem volt kétséges, hogy kettőjük közül melyikük a főnök.

*

A mosolygás (mosolygósság) segít a kommunikációban.

*

Gyermekkorom nagy vicce, vagy úgy is mondhatnám az első vicc, amelyik megmaradt bennem és időnként még most is eszembe jut a következő volt:

Két kutya fut a sivatagban, az egyik odaszól a másiknak: te, ha öt percen belül nem találunk egy fát, én bepisilek.

*

Nekünk nyugdíjasoknak nem túl kedvező ez a szökőév, ugyanis februárban egy nappal tovább kell élnünk azért, hogy megkapjuk ugyanazt az összeget, nyugdíjat.

*

Éppen most tűnődöm el a sündisznó szalonképes nevéről, mert ez az aranyos kis tüskés állat, amely ráadásul még hasznos is, érdemtelenül kapta ezt a pejoratív értelmet is hordozó disznó nevet. Szerintem a sünsertés elnevezés jogos lenne neki, mert ha nem, felvethetem a kérdést, ha a tengerimalac megnő, tengeridisznó lesz? Itt is szalonképesebb lenne a tengerisertés.

*

30 – 40 évvel ezelőtt a fiú gyerekeket szüleik nagy gyakorisággal Gergő és Bence nevekre keresztelték, talán azért, hogy a gyerekek ma Benny-nek és Garry-nek hívattassák magukat.

***

Sanyipapa•  2019. augusztus 30. 00:09

Hát ezt vajon miért írtam a noteszomba? (3.rész)

Megint lesznek viccek, meg mindenfélék:

A szőke nő panaszkodik a barátnőjének, hogy hetedik alkalommal is megbuktatták az autóvezetői vizsgán.

-        Pedig olyan jól indult minden – meséli – elindultunk, nem sokára egy körforgalomhoz értünk, ki volt írva 30, én harmincszor körbementem és mégis megbuktattak.

-        Az nem lehet, drágám – szól a barátnője – hogy elszámoltad magad?

 *

Nem félek a haláltól, nem nehéz meghalni, eddig még mindenkinek sikerült.

 *

 Puskás, már így utólag, poszthumusz is rettentően sajnálja, hogy nem Felcsúton született.

 *

 Már most tudjuk, hogyan fogjuk majd a karajt megsütni, de hogy miből fogjuk megvásárolni a malacot és hogy’ neveljük fel, fogalmuk sincs róla.

 *

 Egy ember összeesik az utcán és eszméletét vesztve kórházba szállítják. Amikor vetkőztetik, találnak nála egy cédulát:

Nem tudom mi bajom van, de biztosan nem vakbél, azt már kétszer kivették.

 *

 Szükségem lenne egy nagyon jó tölcsérre.

Az időtöltés végett.

 *

 Újgazdag horgászni megy, és mivel unalmasnak tartja, már éppen el akar menni, amikor kifogja az aranyhalat. Megnézi: kicsi, aranyszínű, de nem arany, nedves…

Visszadobja a vízbe és indul is, amikor az aranyhal utána szól:

-        Várjál, ne siess, a három kívánság…

-        Nem érdekel, unom.

-        De, de ennek lenni kell, ez tradíció!

-        Akkor sem érdekel.

-        De hát amióta a világ, világ, 3 kívánság mindig volt és most is lennie kell.

-        Na jó, nem bánom – szólt az újgazdag – na mondjad, mi az a három.

 *

 Ha Albert Einstein annak idején méhecskének születik, ma a méhek egész biztosan sokkal előbbre tartanának.

 *

 A kutya nem azért ugat, hogy téged idegesítsen, a kutyának ez a dolga.

 *

 Annak az embernek, aki mindig igazat mond, könnyű dolga van.

De annak, aki mindig hazudik, annak állandóan arra kell figyelnie, hogy ugyanazt hazudja.

 Mostani hétköznapjainkban a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy elfelejtsük a Szovjetuniót, de kár lenne a szovjet vicceket elfelejteni. 2 viccben szeretném feleleveníteni hogyan nevettünk a saját nyomorúságunkon.

1.)    Moszkvában a hentes üzlet előtt már reggel 6 órakor hatalmas sor áll, mert elterjedt a hír, hogy hússzállítmány érkezik.

Reggel 7-kor, mikor kinyit az üzlet kijön a boltvezető és így szól a tömeghez: Polgártársak! A központból értesítettek, hogy túl sok húst nem fogunk kapni, ezért kérem, hogy a zsidók álljanak ki és menjenek haza.

8 órakor ismét szózatot intéz a tömeghez: Polgártársak! Beszéltem még egyszer a központtal és azt mondták, hogy nagyon kevés húst fogunk kapni. Ezért kérem, hogy azok, akik nem tagjai a Szovjetunió Kommunista Pártjának, álljanak ki a sorból és menjenek haza.

9 órakor ismét kijön és így szól: Elvtársak! Most egymás között vagyunk, ezért beszélhetek hozzátok őszintén. Az a helyzet, hogy ma egyáltalán nem kapunk húst.

A sorban, aki az első volt odaszól a másodiknak: És látod, megint kik jártak a legjobban?

2.)    Megy egy ember az utcán és arra lesz figyelmes, hogy egy őrült hosszú sor áll. Na, gondolja, ha itt ekkora sor áll, itt biztosan valami jót lehet kapni és beáll ő is a sorba.

Mivel a sor nem halad, nyugtalan lesz és elkezd kérdezősködni, miért állnak sorba? Az előtte állók nem tudják a választ, ezért előre megy és a sorban az elsőtől kérdezi meg.

Hagyja már – mondja az – én vagyok a hibás mindenért. Tudja, mentem az utcán és egy kicsit megszédültem, gondoltam, egy kicsit nekidőlök a falnak. Mire jobban lettem, egy hatalmas sor állt mögöttem.

Ember, ha ez így volt miért nem megy haza?

Megvan maga őrülve, egy ekkora sorból, amikor én vagyok az első!

 A labdarúgás egyik fontos kellékéről szeretnék néhány szót szólni, mégpedig a szurkolásról, saját élmények alapján.

A vezérszurkoló adja – ahogy régen mondtuk – a prímet, vagyis mindig előre mondja, hogy mit kell majd kórusban ordítani. Ezek nem túl bonyolult szövegek és jól skandálhatóak. Ilyenek például: a „harcoljatok”, a „mindent bele”, „magyarok”, stb.

Azon a meccsen, amelyiken kint voltam egy magyar klubcsapat játszott egy külföldivel. Meglehetősen unalmas volt a mérkőzés, és mint mindig, unatkozás helyett el kezdtem gondolkozni. Közben a szurkolói kórus jó hangosan működött. A mellettem álló fiatalember úgy ordított, hogy a feneke majdnem szétrepedt.

Arra gondoltam, hogy tulajdonképpen kár ezért a nagy igyekezetért, mert a bekiabált dolgokat a pályán futkározó 11 játékosból legfeljebb kettő érti, a többi ugyanis nem magyar, külföldi. Na, jó, a kispadon is ül még kettő magyar, de az edző szintén nem magyar és az edzők általában hozzák magukkal a sleppet, másod edzőt, kapus edzőt, erőnléti edzőt, stb., így ezek sem érthetik, legfeljebb az orvos magyar, de ebben sem vagyok biztos.

De ez a szempont – úgy látszik – a szurkolók közül senkit sem érdekelt.

Na hát akkor rajta: „ria – ria – Bulgária”, „ria – ria – Bulgária”

 ***

 

 

 


Sanyipapa•  2016. július 26. 00:17

Hát ezt vajon miért írtam a noteszomba? (2. rész)

Most egy kicsit viccesebb lesz, és közre adok néhány verstöredéket is.

Egy amerikai fizikus szerint – a nevét már elfelejtettem – ha nem lenne idő, minden egyszerre történne.

Elgondolkodtam ezen. Ugyanakkor születnénk; amikor meghalunk és a teljes életünket is közben leélnénk. Persze akkor nincs közben, meg akkor, meg egyáltalán semmi, meg minden.

Szóval nagy marhaság ez!! Csak azt nem tudom, miért kell ilyeneket mondani.

*
Isten figyel rád, ha dolgozol és szeret, ha énekelsz.
*
Ha meg akarod nevettetni Istent, meséld el neki terveidet.
*
Totyogós, szuszogós, foltos arcú, szőrös öregember lettem, aki régi rossz szokásaihoz néhány újabbat is hozzárendelt.

*
A fiatalasszony mondja a férjének: Ez alkalommal olyan helyre szeretnék menni, ahol még sohasem voltam.
Mit szólnál a konyhához? – kérdezi a férje.
*
Érezzétek magatokat otthon, de ne viselkedjetek úgy!
*
Ha verset írok, nem csinálok mást, minthogy szelektálom, rendezgetem azt a sok szart, ami a fejemben van.
*
Hölgyek és Urak,
Őzek és Nyulak,
Nagykutya ugat,
illetve beszél,
jövődről mesél.
*
Hogyha én egy rigó lennék,
állandóan énekelnék,
minden nap a Nappal kelnék,
erős fákon megpihennék,
hogyha én egy rigó lennék,

*
Mire jó a dicső múltunk,
ha belőle nem tanultunk.
*
Az iskola olyan, mint a könyv. Annyit olvasol belőle, amennyit akarsz, de akár az egészet is elolvashatod.
*
Ilyenkor minden foltnyi árnyék
túlélést ígérő ajándék.
*
Nem mind arany, ami fénylik, de a felkelő Nap sugara biztosan az.
*
Fejem mélyen leszegve,
semmi nem jut eszembe.
*
Kenyeret és cirkuszt! (Panem et circenses)
Az ókori Rómában ez nem csak jelszó, de egyfajta filozófia és gyakorlat is volt. Mint ahogy a mai Magyarországon is.
*
Két virág találkozik az utcán.
-          Hová mész? – kérdi az egyik.
-          Fogorvoshoz.
-          De hiszen neked nincsenek fogaid.
-          Igen, de gyökérkezelésre megyek.
*
A vak vendégségben van és véletlenül betéved a konyhába, ahol az asztalon fekvő sajtreszelőt letapogatja, majd megszólal: Hát ezt a marhaságot meg ki írta?
*
Halmazati büntetésként mi mindannyian életfogytiglanit kaptunk, amelyet most és itt kell letöltenünk.
*
Némely esetben a legjobb amit tehetünk az, amit a horizontális iparágban dolgozó nők – bocsánat – hölgyek tanácsolnak egymásnak bevetés előtt: Hagyd magad, előbb szabadulsz.
*
Amikor még Derecskén laktunk gyerekkoromban, előfordult néhányszor, hogy nagyanyámmal Debrecenbe utaztunk vonattal. Nagyanyám mindig ragaszkodott hozzá, hogy a vonat indulása előtt legalább fél órával menjünk ki a vasútállomásra. Én mindig tiltakoztam és mondtam, hogy elegendő, ha 5 vagy 10 perccel korábban megyünk oda. Ő erre mindig azt mondta: Várótermet már láttam sokat, de váró vonatot még egyet sem.
*
Képzavar:
A fejetlenség keze betette a lábát.
*
A halhatatlan költő verseit olyan halkan olvasták fel, hogy a hátsó sorokban szinte hallhatatlan volt.
*
Egy alkoholista vicc: Egy jó és egy rossz hírem van, melyiket mondjam először? – kérdezi az orvos a pácienst.
A rosszat. – mondja a beteg.
Sajnos nem tudtuk megmenteni, el kellett távolítani a fél tüdejét.
És mi a jó hír?
Most van bőven hely a májának.
*
Kárpátmedence,
Járt itt már annyiféle nemzet,
És ha már itt volt, nemzett.
*
Énnekem nincs semmi bajom a zsidókkal, remélem nekik sem velem.
*
Kis barátnőm Gizella,
olyan, mint egy gazella.
Édesanyja az Ella,
ezzel szemben debella.
*
Vagyonom nincsen énnekem,
ezért oly halk az énekem,
de hogyha adsz egy dobverőt,
fokozhatom a hangerőt.
***