S.MikoAgnes blogja

Karom kitárva ölelem világom,
maradjon béke , szívemből kívánom,
békében lehet alkotni, tervezni,
nyugodtan aludni, örömmel felkelni !

Élvezni fényét napoknak szabadon,
tavasz, ha eljön, lesz bőven alkalom
szabadban lenni , s mily boldog érzelem,
ha szeretet áthat és árad végtelen.

Jókedvvel dolgozni, végezni munkát,
remélem erőt hozzá majd Urunk ád,
pihenni közben, tudni mikor elég,
szomszédokkal addig egy jóízű "beszéd"!

S karom kitárva ölelni világom,
csak béke maradjon: -Neked is kívánom!

Szívesen sétálnék csendes hóesésben,
ám, mit tehetnék, ha
nem hull a hó...
Bár visszamehetnék régmúlt gyermekkorba
és ott kiálthatnám:
- Ez csudajó!

Napokon át havazott igazi télen,
s vidáman, szabadon
voltunk estig,
hemperegtünk hóban, csúsztunk szánkón, jégen
és azt kurjongattuk:
-Jaj, úgy tetszik!

Jó felidézni a havas emléket, ám
elrepültek gyorsan
e szép évek!
Már igazi tél sincs és erőm megfogyott,
örömöm már az is
hogy még élek!

Mutatóba
hull bokorra
parányi
hódara,
dideregve
száll egekbe 
emberek
sóhaja.

Fagyos az éj
koppan, kemény,
átkúszik
nappalra,
csíp levegő,
fel nem zengő
madarak
dallama.

Uram, kérlek,
vess már véget,
fáztunk már
eleget,
bánt e hideg,
kérnek szívek
ölelő
meleget!

Elbűvölő látvány
ég-kék levegőben:
piciny kis madárka
köröz épp fölöttem.

Csap kettőt szárnyával,
majd bezárja gyorsan,
s légnek tengerében
siklik lassulóban.

Két újabb szárnycsapás
csip-csip hangot adva
és gyors ereszkedés
borbolya bokromra.

Biztos menedék ez
énekes madárnak,
szúrós ágbogai
ölyv elől lezárnak.

Lelkem örvendező
E hűvös nappalon:
köszöntlek szívemből
madárka-angyalom!

Lassúcska volt járásom tegnapelőtt reggel,
megsürgetett Micikém és jól hasra estem!
Bizonytalan lépteim segítettem bottal:
-Futni velem így akarsz még fürge koromban?

Mint medvének erdőben akkora ereje !
Elkapta hát botomat és elrohant vele.
Mert megrántott hirtelen, -vesztve egyensúlyom-
testtel előre bukván sárba túrtam orrom....

Kiengedett föld fagya, ez ám nagy szerencse,
így csak sárban fürdetett elmúlt nap reggele.
S Micim bottal szájában tért vissza:- Ez blamázs!
Míg botodat futtatom, te mindvégig lazsálsz?