S.MikoAgnes blogja

S.MikoAgnes•  2024. május 19. 12:33

Vajon megrészegít ?

Máig megrendülök,
honnan jön sok szép szó
a gondolatimba,
s mintha nem én írnám,
csak olyan hirtelen
hullanak papírra....

Jóleső ez érzés,
a gyors szívdobogás,
hisz zakatol közben!
Kipirul az arcom,
kezem is reszkető :
s lelkem öröm tölt el!

Ezt érzed-e te is
versírásod közben?
Megrendít téged is?
S ha szépség születik,
mint ki jó bort iszik,
vajon megrészegít?

S.MikoAgnes•  2024. május 14. 14:38

Ti szívemig, én lelkemből

Szívemig eljutnak
a Társaim írta versek,
olvasnom is jó érzés:
röpítik a percet!

"Mikor már orromat
a bokám kezdené ki",
én hozzátok fordulok
újra vígan élni!

És ha a fájdalmam
tűrhetetlenül erős,
versetek hoz enyhülést
s adhat ismét erőt.

Írjatok Barátok
az életszeretetről!
És tova száll lelkemről
szomorító felhő!

S ha gondolataitok
eggyé lesznek velem,
vers-sorokra késztetőn
küldöm köszönetem!

S.MikoAgnes•  2024. május 10. 15:09

Vigasztaló virágok

-Végső  szirmom hull
szelíden,
lelkem békés, 
mélyen hiszem:
Tündököltem hajnalokon
harmatgyönggyel a szirmokon,
ragyogtam a napsugárral
fényt csillantó szép ruhámban,
gyönyörködött, aki látott,
szépítettem rút világot.
Időm lejárt, hát búcsúzom,
ne legyen bú homlokodon,
ne szomorkodj, ne vedd zokon!
-Szomorú én nem
lehetek,
csodáltalak már
eleget,
s vigasztalnak más virágok,
szépíteni rút világot.

S.MikoAgnes•  2024. május 4. 21:00

Nicsak! Vallomás lett?

Lakásfelújítás: messze nem lányálom,
újra ismételni egyszer sem kívánom!
Örökölt öregház, gyermekkor színhelye,
meg kellett tartanom, szép emlékkel tele.
Épült múlt században, szinte középtájon,
elavult, megkopott, kinézett már fájón.

Teljes tetőcsere volt a kívánsága,
kért új vakolást is, s teljesült számára.
Ám, sok mesterember! Mind-mind megkésve jött,
s bosszúság garmadát okozták mindenütt!
Nem is sorolom, mert ismét felforr agyam,
elmúlt, hát spongyát rá!-lenyugtatom magam.

Aztán a házbelső került újításra
és van ez asszonynak : ügyes kezű Társa!
Maga csinált mindent, plafontól aljzatig,
eddig is szerettem, de most imádatig!
Bár, nem mestermunka, én látom remeknek,
kettőnkért tett mindent, vezette szeretet!

Nicsak! Vallomás lett? Hát, nem indult annak...
semmi költőiség...tartsam meg magamnak?

S.MikoAgnes•  2024. április 30. 14:46

Esti nyugalom

lazító séta
bódító akácillat
nyugodt szép álom