Re-kreáció

 

Az öreg és a siheder

 

A tavasz zöldfülű, forrófejű, tetkós siheder,

karjain sárkány-madarak, a vállán tarka lepkék,

homlokára napfényt pántol, közben pincehideggel

 

hűti hevét, kortyolgatja a hegy levét, s a jó borral

hideg-rideg apját, a mokány, mogorva telet is kínálja,

s hívja, koccintsanak egyet a nyárra… Fanyar fintorral

 

az öreg torkán lassan lecsordul az élet arany nedve,

ám reszketeg, jég-eres kezét fia elől már rejtené,

aztán mégis meggondolja, már huncutul csillog a szeme,

míg végigsimít a lepkéken kérgesedett tenyere…

 

( pántol, siheder, kortyolgat, kérgesedett  -  "Kihívás..." fórumban  megadott szavakkal... )

 

A reggeli

 

Zabkorpa, kefír, méz, müzli és banán,

az egészséges lét a tét

itt az élet fitnesz-asztalán.

Reggel frissen, éhesen benéz a nap,

a terítőn már tavaszi virágok nyílnak,

aprócska százszorszép-csillagok,

közelükbe sem fér ma a kárhozat,

nemcsak a csempe, a fal is ragyog,

bezúduló fény mossa az ablakot,

a tavasz lazán belibben súlytalan,

kicsit még tétova, bátortalan,

majd belekóstol mohón a reggelembe

azt hiszem, ma velem reggelizne… 

 

 

(zabkorpa, csempe, kárhozat, bátortalan -  a „Kihívás…”  fórumban megadott szavakkal)

gengszterek

 

élénken figyelsz és nézed 

épp pereg valami akciófilm 

vagy ez talán maga az élet 

a képek félek valósak 

nem is kell 3D így is látni 

ki lehet a főnök ki lehet találni 

úton útfélen erőszak mocskos 

manőverek zajlanak csak nézed 

a piszkos kéz sáros kezet mos 

és nem hiszel a szemednek

hogy ezek mekkora színészek 

életről halálról lazán döntenek 

főszerepben a gengszterek

/ fórumban megadott címmel /

 

 

Valós időjárás jelentés

 

Nagy pelyhekben hull a hó,

megint minden madár fázik,

a tél röhög, mert olyan tahó,

a tavasz meg halkan anyázik…

 

Az arcokra most mosoly fagy,

de a szó bezzeg gyorsan olvad,

bár engem már hidegen hagy,

ha nyúl viszi a puskát holnap…

 

Volt egyszer egy nagy Hó-ember,

kender-szakálla ki sem nőtt,

hát ígérgetni semmit sem mer,

de főként nem a jó időt…

 

Belátás 

 

Ó, te bohó, haszontalan szerelem!

Ne légy már ennyire mohó!

Hiszen a tél nem kihagyható, nem,

semmiképpen… hidd el nekem!

Hiába olvasztod a jeget itt belül,

tavaszig keményen küzdök ellened,

… habár belátom, eredménytelenül.

 02.26.

(haszontalan, kihagyható, eredménytelenül, semmiképpen  - "Kihívás..."   fórumban megadott szavakkal)