Nyár-visszhang

Nyár-visszhang

 

A tó még álmatag, a móló csöndes

tükrén fénytutajon ring egy falevél.

Túlpartról indult, várom, hogy ideér

könnyű evezővel az új nap, s zöldes

 

hullámzással ér szivemhez a bársony,

amit ledéren ölt magára a nyár;

Hírét viszi messze egy apró madár,

ki vitorlán versenyez, árboc-ágon

 

pihen meg, míg győztes dala szállong

a víz fölött, s arany csillan meg tollán...

Távol sziréna szól, széthull a varázs,

 

lázálmos, mély kút mohó szája tátong,

belehulló képek puffannak tompán,

halk nyár-visszhangot hallat a hervadás…

 

/szonettfórumban adott sorvégekkel/:

csöndes, falevél, ideér, zöldes

 /bársony, a nyár, madár, ágon/

 /szállong ,tollán, varázs/

/ tátong, tompán, hervadás/