Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mesélő
Rozella 2018. április 3. 14:19
Mesélő
Lehunyt szeme mögött
huncut elevenség pihen,
a múltról álmodik édesdeden,
két kezét mellére kulcsolja,
gyermekszíve belesajdul,
mikor a pihés mesékből
végleg kiábrándul.
Hétmérföldes csizmából
kilóg a rongyos kapca,
vágyait az élet már rég
laposra taposta,
arcán barázdát szánt a gond,
csak éjjel feledheti,
ha felragyog a kerek telihold
s a fullasztó sötétet
pazar fénye mögé rejti.
Ilyenkor elhiszi újra a meséket,
… és hogy embernek lenni jó,
féltve őrzi az aranyló képet…
Hajnali kakasszó ébreszti rá,
hogy álmodta csak a kerek Egészet.
(pihés, édesdeden, kulcsol, fullasztó, pazar, aranyló, kiábrándul, szánt, kapca, eleven - fórumban megadott szavak felhasználásával)
Rozella2018. április 7. 14:55
@skary: ma végre kialudtam magam, még álmodtam is :) amúgy itt hideg van, de a magnólia már bomlik..:)
skary2018. április 7. 14:51
@Rozella: haén :)
Rozella2018. április 7. 14:31
@kevelin: A VERS, az azt hiszem kicsit más, de azért köszönöm, örülök ha ennek ellenére olvasod :) köszönöm Kevelin!
Rozella2018. április 7. 14:27
@skary: ha te mondod...:)
Rozella2018. április 7. 14:27
@Törölt tag: kedves vagy, köszönöm szépen, én itt is örülök, ha meglátogatsz, nem írok már csak a blogba. Szép hétvégét Marika!
kevelin2018. április 4. 08:00
Ez ám a vers
skary2018. április 3. 15:32
álom a zélet rozi :)
Törölt tag2018. április 3. 14:47
Törölt hozzászólás.