Mesélő

Rozella•  2018. április 3. 14:19


Mesélő

 

Lehunyt szeme mögött

huncut elevenség pihen,

a múltról álmodik édesdeden,

két kezét mellére kulcsolja,

gyermekszíve belesajdul,

mikor a pihés mesékből

végleg kiábrándul.

Hétmérföldes csizmából

kilóg a rongyos kapca,

vágyait az élet  már rég

laposra taposta,

 

arcán barázdát szánt a gond,

csak éjjel feledheti,

ha felragyog a kerek telihold

s a fullasztó sötétet

pazar fénye mögé rejti.

Ilyenkor elhiszi újra a meséket,

… és hogy embernek lenni jó,

féltve őrzi az aranyló képet…

Hajnali kakasszó ébreszti rá,

hogy álmodta csak a kerek Egészet.

 

 


(pihés, édesdeden, kulcsol, fullasztó, pazar, aranyló, kiábrándul, szánt, kapca, eleven  - fórumban megadott szavak felhasználásával)




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2018. április 7. 14:55

@skary: ma végre kialudtam magam, még álmodtam is :) amúgy itt hideg van, de a magnólia már bomlik..:)

skary2018. április 7. 14:51

@Rozella: haén :)

Rozella2018. április 7. 14:31

@kevelin: A VERS, az azt hiszem kicsit más, de azért köszönöm, örülök ha ennek ellenére olvasod :) köszönöm Kevelin!

Rozella2018. április 7. 14:27

@skary: ha te mondod...:)

Rozella2018. április 7. 14:27

@Törölt tag: kedves vagy, köszönöm szépen, én itt is örülök, ha meglátogatsz, nem írok már csak a blogba. Szép hétvégét Marika!

kevelin2018. április 4. 08:00

Ez ám a vers

skary2018. április 3. 15:32

álom a zélet rozi :)

Törölt tag2018. április 3. 14:47

Törölt hozzászólás.