Kikapcsolt állapotban

Rozella•  2019. október 8. 07:52



Kikapcsolt állapotban    

 

A nap -akárcsak én-, olyan álmatag ma,

el-el szenderül fönt, felhő-vánkoson,

engem lent ringat a víz simogatva,

s egy fuvallat a medencén átoson.

 

Szavak lebegnek kis hullámok hátán,

az októberi fény szívemen elhever,

nem is csodálkozik nyugalmam láttán,

mikor egy matróna magából kikel.

 

Ma nem érdekel semmi, lelkem rejtve,

feldob egy érzés, majd magasból ejt le,

de valaki elkap, ki épp fenn virraszt,

 

az égből pottyant lányt ölébe kapja,

szeme fényes tükör, opáldarabka..,

ki lehet Ő…? Kikapcsolt elmém rejti azt...

 


(szonettfórum, 10. 01);

 Az előre megadott sorvégi rímek: /álmatag ma, vánkoson, simogatva, átoson/hátán, elhever, láttán, kikel/rejtve, ejt le, fenn virraszt/kapja,opáldarabka, rejti azt/  Charles Baudelaire: Bánatos holdvilág című verséből valók)




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2019. október 16. 20:49

@Törölt tag: @Steel: @Pflugerfefi: @Törölt tag: @Törölt tag: @skary: még nem köszöntem meg, ezúton megteszem: köszönetem az olvasásért, és azért hogy sokszor olyan kedvesen elviselitek és kommentáljátok a 'fórumos játék'- verseimet! Hálás vagyok érte!

Törölt tag2019. október 9. 10:40

Törölt hozzászólás.

Steel2019. október 8. 22:21

De jó ez. :) aki olvassa azt is ringatja...

Pflugerfefi2019. október 8. 21:16

Mar csak az a kérdés,
kiaz a matróna ki magàból kikel?
De nem Te vagy ugye?

Törölt tag2019. október 8. 14:38

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2019. október 8. 11:33

Törölt hozzászólás.

skary2019. október 8. 11:32

nemtom :)