Re-kreáció
Egyébnégy sor matek :)
négy sor matek :)
101 év múlva
lesz olyan mint ma
na ezt add össze
majd olvasd oda visszaVarjú dal
Varjú dal
Varjú néne borzas tollal
friss avarban lépeget,
jóllakott már a dióval,
varjú-kottát nézeget.
Párja károg: kész rémálom,
ha rázendítesz kedvesem,
de én, látod, alig várom:
énekelj egy dalt nekem!
Tollad kopott, szárnyad lomha,
rossz híred száll hét határon,
ha hallgatnál káár.., káár volna,
mert a hangod ’úgy’ imádom!
Nicsak, de káár, nincs itt senki,
üres minden madárfészek!
Elszállongtak Afrikába
híres torkú, nagy zenészek.
Dalolj bátran, ne csendesen,
hadd hallják a madár-népek!
Ma még bírom.. káár, kedvesem,
de holnap máár.., én is lelépek.
Egy 'őszike' születése :)
Egy ’őszike’ születése :)
Elérkezett az ideje,
már olyan mindennapos,
vagy tán mindenórás lehet
és álmaiban rég ott él
egy őz-szemű kis versgyerek.
Mi lesz belőle? Hóbundás tél,
tündérszárnyú, huncut tavasz,
vagy pitypanghajú nyár?
…és egyáltalán, mit szól
majd a kis Ősz a világhoz,
vajon épp ilyennek képzeli?
Hozzákezd -e egy imához,
vagy a csend is elég neki?
S amíg én, egy anya-évszak
vajúdása felett őrködök,
a sorokat csendben megszülik
esőpárás őr-ködök.
Ömlik a könnyem, boldog vagyok
hogy csupán allergiám ad rá okot,
szél hozza-viszi, teszi amit kell,
én csak közreműködök.
Lassan világra jön egy kis 'őszike',
de nekem semmi dolgom vele,
én csupán gyönyörködök,
mert bábáskodtak helyettem
a szorgos kis szóközök.
/ skarynak köszönet a ’- ködök’-ért :) /
Magyar múzsák
Magyar múzsák
Júlia nem volt egy szende lány,
özvegy lett szegény és nagy talány,
hogy fátyla hova lett?
Sírba nem lehetett,
s négy gyerek lett még más oldalán.
Sándorhoz ő mégis hű maradt,
nem kapart se pénzt, se nagy falat,
fütyült a korára,
pegazus lovára
fölült, de a vágta elmaradt.
***
Volt egy nő, ó nem volt ő török,
sem szende, se nem szűz, csak ’örök’
Milyen volt… ? Ki tudja,
hol lenne a búsba..,
de Gyula szerette, a lökött!
***
Párizsban sétált egy amazon,
túl volt már egynéhány tavaszon
s őszön.. Még a Szajna
is látta, hogy szajha,
kedvence a nász az avaron.
***
Flóra, kit Attila szeretett
s tervezett vele pár menetet,
de Flóra Gyulával
élt, és Attilával
így mégsem csináltak gyereket.
Sirató
Sirató
Megjött az eső…
Nagy, kövér cseppek a szavak.
Most nem is bánom,
ha elázik ez a vers,
rá az ég kissé nyers,
hűvös kritikát mond,
de nem vitás,
hazudik, mint a vízfolyás;
égből aláhulló szavak,
áznak a járdák, a falak,
megjött a szél is,- de jó-,
elakad tőle a szavad,
mert szószátyár és kavaró,
látja az ég is, mégis siratja,
s közben megfogadja,
.. hogy le nem szakad!