Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Énekszó
Rozella• 2020. január 24. 15:05 • olvasva: 176
Énekszó
Ködöt burkol rám az erdő,
vad szél tépte meg.
Haragja zord heggyé nő.
Vajon hol lehetsz?
Málló rönk csupán a székem,
fák hűse alatt.
Ők tudják tán, amit én nem,
miként hívjalak?
Őrizem hát a fák kérgén
álmodó telem,
s halkan dúdolok, remélvén,
hallod énekem.
( Rab Zsuzsa Dúdoló c. versének parafrázisa )
Rozella2020. január 29. 22:17
@csillogo: Hangolódj csak! :) A Múzsád hívd meg egy kávéra, vagy többre..:)
Rozella2020. január 29. 22:13
@merleg66: köszi az olvasást!
csillogo2020. január 25. 20:03
Még hangolódom ! :)
versdalfesztre - Na!?
Tetszett Rózám!
merleg662020. január 24. 21:35
Csodaszép lett! Szeretettel gratulálok!
Rozella2020. január 24. 20:30
@okeanus: @Törölt tag: örülök, ha tetszett, és hogy idetaláltatok :) a vers jórészt nem az én érdemem, mert ez egy átirat, ami Rab Zsuzsa szép versére, teljesen formatartó módon született, - fórum-feladványként... de nagyon köszönöm!
Rozella2020. január 24. 20:22
@Eleonora: @miriam: nagyon köszönöm! :) ezt feladványként írtam az eredeti versről a fórumban, talán tényleg nem lett rossz :)
Rozella2020. január 24. 20:20
@skary: skary a rengetegben :) köszi!
miriam2020. január 24. 18:02
Róza, ez csoda szép lett !! :)
Törölt tag2020. január 24. 18:01
Törölt hozzászólás.
okeanus2020. január 24. 17:15
igazán remek hangulatú, nagyszerű vers, gratulálok...
allegória, ami végigviszi egy természeti kép megszemélyesítését
a versszakvégi kérdések lebegő bizonytalansága, a halk dúdolás. a burkoló köd, az álmodó tél,...
és az életet szimbolizáló fa..
Eleonora2020. január 24. 16:08
Hallom! Nagyon szép! :)
skary2020. január 24. 15:48
ittvagyok :) csak kissé összeszaladtakagógok :)