Róza szóbazárja
piromán
piromán
nem tudtam magamról
hogy piromán vagyok
döbbenten néztem
ahogy leég rólad az inged
lángol a füled a szemed a szád
mielőtt elájultam még láttam
hogy izzik omlik a mennyezet
azután csak arra emlékszem
hogy szirénázva megérkeztek
a tűzoltók mindent átvizsgáltak
majd mérgesen azt mondták
súlyos büntetést kapok
ha még egy téves riasztás lesz
mert ez nagy felelőtlenség
ez volt az utolsó eset
vegyem tudomásul
nincsen erre mentség
veszélybe sodorhatok másokat
akik valóban bajban vannak
szégyelltem magam
őszintén sajnáltam
ami történt felfoghatatlan
már nagyon bántam
de jóvá nem tehetem
azt amit nem tettem
s a lánglovagoktól ott helyben
utoljára bocsánatot kértem
amiért tévesen megégtem
Talán jobb is így
talán jobb is így
lecsorgó remények rakpartján meresztgeti szemét
honnan jöhet a hang és rájön hamar
a szörcsögő nyár lédús dinnyéből magokat
köpköd szerteszét csak a héj marad lé-telen lét-telen
lebeg majd elúszik az is s akkor meglátja hirtelen
amit száz és ezer éveken át valaki nézett
- dinnyehéj az élet - most én is azt hiszem
figyelem ami látszik a felszínen
de hiába képzelem hogy úszik ott egy hajó
kirágott belű ladiknak se volna jó
talán jobb is így a folyónak a lét
kevesebb marad benne a szemét
szamárfülek
szamárfülek
szürke felhő-szamárfülek
pöndörödnek billentyűkre
tekerednek dobbanások köré
amikor a szem még a lélek tükre
mit számít olyankor néhány
hirtelen extraszisztolé
később hanyagul ráhasal az idő
a szívre s a lenyomatok begyűrve
maradnak legbelül elnyomva
a látszatok mögött eltörpül
a valóság pedig jól mutatna
mint szürke szamáron a felhőfül
Élet.hu
Élet.hu
Ha lenne egy olyan weboldal,
ami nincs tele bajjal-gonddal,
vissza-visszatérnék oda felüdülni,
csak úgy spontán örülni a napnak,
mit kétségek, bánatok rég elhagytak,
hát próbáltam találomra megkeresni
a honlapot, gondoltam kell neki
létezni valahol, mert éreztem,
hogy aki keres az talál, - vagy nem,
de beírtam a keresőbe: „élet.hu”
…és bizony létezik, nem kamu,
és pont most, nahát ki hitte volna!,
sőt verset is ír, hisz’ mi más dolga
lenne itt, e nyárröptés földi létben,
mutatom, szép mint a mesében:
"Ez a domain eladó, bérbeadó
illetve átirányítható (1000 Ft+Áfa /hó)
A megjelölt árak nettó
összegek és magyar forintban értendő.
Érdeklődni: info(kukac) … " - hát ennyit erről..
Nincs új a nap alatt, minden eladó,
gond, bánat, öröm,.. a rossz és a jó
domainek alá minden besorolható:
eladó a bárka, az érintés, az erőtér,
(kinek ez, kinek az, ami annyit megér..)
az esély, az ezotéria, a fogamzás,
a fürdőruhák, a gépkocsi, a gerbera,
a gazdagság, a gyógyítás, a hematológia;
de eladó Hongkong, az idézet és az ízlés,
a játékok, a karma, a repülő meg a repülés…
nem sorolom, ha akarod, nézd meg!
Megeshet, hogy az ember olykor téved,
ha azt hiszi, övé marad, amit megörökölt,
pedig rég eladó a hit, a jövő, a szépség, a Föld,
és eladó lett hirtelen itt minden örökzöld,
eladó a Vers... és eladó maga az ÉLET…
egyszer megveszem kilóra és vele téged…
Idő-Sanzelizé...
Idő-Sanzelizé...
Leírhatatlan a nyári idill, olyan izé..,
mégis élvezhető, szinte Idő-Sanzelizé,
mint pár önfeledt nap a vízparton,
mikor a nyár nem mondja: „Pardon,
sietek”, hanem a tavasz után locsogva
beáll szépen, türelmesen a sorba,
mögötte már csak az ősz békétlen,
dünnyög-morog félhangosan, de kétlem,
hogy most figyelne rá bárki, talán a tél
reméli csak, hogy egyszer nyomába ér,
bár én nem is értem, ezek miért kergetik
egymást céltalan… és mire jó ez nekik?
A válasz legyen másé, a szív meg izé ... a nyáré,
a nap boldog s a Hold a sugárúton csak bámul, a málé… :)