Róza szóbazárja

Rozella•  2024. augusztus 15. 16:38

'Nők 40'

 

’Nők 40’

 

Mi az a negyven év…?

Még gyermeket is szülhetsz,

ha jók a génjeid és a sors

épp nem ellened tüntet.

 

Máris negyven vagy,

de még huszonötnek látszol,

a kor nem érdekel,

az élettel csak játszol.

 

Még csak negyven vagy,

ám csakis te érzed,

mit bír el a tested,

míg a lelked félted.

 

Szülni, vagy dolgozni,

ez itt a nagy kérdés,

és csak előre van,

nincs visszatérés.

 

Negyven évnyi munka,

s a gyerekek maguktól felnőnek.. (?)

A nyugdíjhoz ennyi elég,

de Élethez kevés egy nőnek.

 


Rozella•  2024. augusztus 14. 10:35

Az 'Éjszakák éjszakája'


Az 'Éjszakák éjszakája'

 

Kéne még egy ilyen is,

hisz ez még hiányzik,

higgyed, hogy a sötétben

minden jobban látszik.

 

Képzeld el a csendben

születő dal cirregését,

és csak figyeld a Holdat,

ahogy fényezi a békét.

 

Nem suhan gépmadár,

az égen csak csillagok,

lenémított lámpafüttyök

szívják be az illatot.

 

Az ’Éjszakák éjszakája’

szebb már nem is lehet,

ha a sötétség majd átveszi

az uralmat a fény felett…




Rozella•  2024. augusztus 12. 07:40

kávé után



kávé után

 

túl a reggeli kávén

tudom éhgyomorra káros

tiltólistás lehetne ez is

mint annyi más szokásos

tudatos ártalom mint az irodalom

a belőlem nassoló metaforák

jelzők versek megidézett

eltékozolt percek órák

gondolat-bólyák majd ma is

felróják ha nem leszek elég

hasznos tagja a társadalomnak

hol életeket adnak-vesznek

telik rá gazdag zsebeknek


de van mindenre megoldás

egyszer tiltólistára tesznek

beskatulyáznak öregnek

mindegy ki vagy és voltál

csak egy a sokból aki

mégis nonstop szolgál

kávéval kezdi a napot

mint más de kilóg a sorból

mert soha nem lett ’valaki’

s valami érthetetlen okból

ma semmilyen listája nincs

a játéka sem logikai

csupán szimultán

verseit nem az AI írja

ám túléli egy kávé után

ezt is - és egész jól kibírja

 

Rozella•  2024. augusztus 7. 14:25

színes rezdületek

 

színes rezdületek

 

borostyánok égő tűznarancsán

átsüt a nyár őszbe hervadása

időtlen ritmusú mély zárvány                      

szívörvények karmazsin tánca

 

őzbarna melegét még érzem

szemeken átszökkenő fénynek

felfedezem azúr felhőképen

elrebbenését a lepkelétnek

 

szürkében a gondolat szenved

s otthagyva üres csigaházát

rezdülésnyi időt még enged

mielőtt foszlani hagyja lázát

 

valahol-fényterekből valahova

zöld-arany napok vándorolnak

nem visznek el a feketéig soha

itt hagynak fehér holnapoknak

 




Rozella•  2024. július 29. 18:42

Légy ott :)


Légy ott :)

 

'Kettőt egy csapásra':

konyhában, vagy asztalon,

aki ügyes, már kipipálta,

ha adódott rá alkalom.

 

Egy szemtelen piaci légy,

kerge mód nem tágított,

az asztalra szállt felajzva

attól, amit ott láthatott.

 

Az illatok csalták oda,

e történet oly megkapó

lehetne, ha túlélte volna,

de lecsapott a légycsapó,

 

ami épp a kezemben volt

s egy túl éhes légy élete,

csapásgyakorlásra jó volt.

Nem nagy dicsőség a vége,

 

olimpiát nem nyernék vele,

ha egyszer új sportág lenne,

a légy szerint se túl jó ötlet,

persze azért mégis edzek,

 

utóbb 2 csapással 1 légy lett

kiterítve, azután már egy se,

mert szegényt az asztalon

utolérte a végzete legott,

pedig szóltam neki: ne légy ott...! :)