Róza szóbazárja

Rozella•  2024. szeptember 2. 18:01

Létkérdés

 

Létkérdés

 

Ha még egy királyfi sem tudta,

honnan tudhatnám én?

Már a kérdés is abszurd most,

a létezés penge-peremén:

„Lenni, vagy nem lenni…”,

Latolgatod, mi jobb?

Amott a titok, vagy itt a tengernyi …  

Átlépve a válasz küszöbén,

már nincs mód mérlegelni.

 

Jóság, szépség, szerelem reménye,

mert a szív szeret… álmokban élni,  

Hagyjuk hát a drámát a fenébe,

a létnél nem abszurdabb semmi.

 

Na és a lélek…? - joggal kérdezheted,

végigszáguldva gyorsuló utadon;

testhez láncolva, - mire épp megérted,

elszáll, - Shakespeare után, szabadon.


https://demokrata.hu/wp-content/uploads/2024/09/arvizbudapestcsutortokvermes4.jpg

 

Rozella•  2024. augusztus 31. 08:14

pillanat ragasztó

 

pillanat ragasztó

 

elmozdul leválik

nem jó a ragasztó

kellene egy másik

egy örökké való

hiszen percről percre

lazul és elenged

a pillanat gyenge

kötném övemre

szorítnám’ magamhoz

mintha volna nyakék

illő aranylánchoz

minden szeme emlék

láncol a tegnaphoz

nincs olyan kötelék

amit a holnap hoz

múlthoz ragad tapad

odaköt feloldoz

a jelenig elszalad

boldogan fickándoz

azt hiszi már szabad

hintázik pókfonálon

előre hátra merészen

súlytalan lengése fennakad

a téridőben örökre

mint egy álom ott ragad

 



Rozella•  2024. augusztus 29. 19:34

madár


madár

 

lehulló szavaid

mint elejtett magokat

csipegetem fel

nem ismerek madarat

mi beéri egyetlen szemmel

 

követlek reménykedőn

a madárlét egy pillanat

csillagfészken a hold megül

s a fényes nagy madarat

elhagyja az éj hűtlenül  

 

lábad előtt elsétálok

nincs bennem félelem

elrebbenek bátran a nyárban

csak hogy észre ne vedd

törött szárnyam

 

 

 

Rozella•  2024. augusztus 26. 10:14

Hírportál - Szerelem Földje


Hírportál - Szerelem Földje

 

Hamar valamit összehozni éjjel,

-’szenzáció rendel...’, hozzá frázisok,

ordas szemek lesik, mint hordják széjjel,

zabálják bambán bókoló izmusok.

 

Pénzszagú sorokból nyelvtan kidobva,

csak görgess, kattints, nem baj, ha széle sem,

hossza sem látszik, kúszik a fasorba,

szívedre mászik, pletykás ,szerelmesen’


Ingerküszöbön horkol a lét maga,

„megölték, felrobbant, lezuhant…” szava

 koptatott, mint a BÉKE… Száműzöttje

 

lennék reklámoknak,  távol hírektől,

éden-sziget csendjében, csak szemedből

olvasnám, hol van Szerelem Földje. 




Rozella•  2024. augusztus 22. 08:55

Művelet


Művelet

 

Bajlódsz vele, igazgatod

szent lesz vagy profán,

magad sem tudod,

valahogy átfűzöd mégis

bonyolultságod

az egyszerűség tűfokán.