Róza szóbazárja

Rozella•  2024. február 27. 10:58

Jótékonyság

 

Jótékonyság

/gyerekvers/

 

Csicseri seregek rigókapitánya

frakkban tollászkodva

koncertre érkezik,

de nem egyedül, kíséri a párja, 

várják, hogy felcsendül

a Tavasz nyitánya.

Helyükre libbennek a cinkék is,

pitypangsárga kis dolmányuk

téltemető villő,

aprócska kék sapkájuk

alkalomhoz illő.

 

Ébrednek álmukból a fák,

kérgükön lágy napselyem.     

Trillák szállnak és a kert,

mint hangos próbaterem,

de itt senki sem szól rájuk:

’most aztán csend legyen!’

Összeáll végül a koncert-dalárda,

örömzene zeng, és a bevételen

nincs vita, - felajánlják már ma

jó szívvel, valamennyien  

a tavasz javára.

 


Rozella•  2024. február 27. 09:45

röpték


röpték


1.

ha nem veszik a lapot

nem tragédia

pótolja a média

a pletykarovatot

a szél és a szomszéd

ingyen is kihordja


2. 

egy influenszer is

lehet influenzás

ilyenkor is ezrek követik

mikor hapcizik vagy köhög

véleménye mint a vírus

terjed a kijelzők mögött

 

3.

ha ’nem veszik a lapot’

hagyd  lépj tovább

nem a nyíl a hibás

ha a célig nem jutott

talán az íj volt gyenge

netán kancsal aki röptette :)

 


 

Rozella•  2024. február 24. 13:09

Szökőnap


Szökőnap* 

 

Pimaszkodik az idővel,

megteheti most még,

de idővel majd megérti,

hogy nincs ahová szökjék.

 

A kör mindig kör marad,

mert tökély ez a forma,

bár kezdet és vég közé szorul

létünk minden napja.

 

A szekérre felkapaszkodik

sok-sok visszás gondolat,

Nap és a Hold kinevetik,

hiszen egyik sem tolat.

 

Csak ember hihet olyat,

amit nem mutat az óra,

kiesett időkkel sosem

számol a biblia és a tóra.

 

Teremtés és vízözön,

háborúk és béke napjai,

mind eltűnnek kézen-közön,

kutatják is korok tudósai

 

hová szökhettek a napok?

Ami elmúlt, miért lesz örök

viszály, miért békétlen jelen,

olaj a tűzre, - ördögi körök?

 

Szökőnap. Ember alkotta

naptár-gépezet kíséri végig

kimért időnk, de megszokta

már: ’a fák nem nőnek az égig’.  

 

/ Idén a szökőnap február 24.  Egyelőre még itt van, holnap majd meglátjuk...:) / 

  

Rozella•  2024. február 23. 10:00

Tavaszváró


Tavaszváró


 /gyerekvers/


Madár-dalárda, hajnali próba,

ágyból az álom is kipattan,

bogárhad indul el kakasszóra,

felhőgombolyag bomlik riadtan.

 

Mögüle a nap nagy merészen

kikandikál, szétnéz az égen.

Arany ruháját ölti fel éppen,

megnézi magát tócsa tükrében,

 

és tetszik amit lát. Áradó mosolya

orgonák duzzadó rügyeit kicsalja,

kíváncsi fejét egy kéklő ibolya

fű-rejtekéből az ég felé nyújtja.

 

Minden izeg-mozog, pezsdül,

bokorágon lendül cinege-hinta,

zöld minta kopott barnákra kerül,

szirmokat is fest rá a tavasz-tinta.

 

Aprócska barkák készülődnek,

pajkos szellőkkel bujócskázni,

a jácintok színes ruhát szőnek,

abban szeretik a tavaszt várni.


Mikor megérkezik, friss illat árad,

- talán tündéreké az efféle parfüm -,

ami körbelengi az ébredező fákat,

s szerteszét viszi ezernyi züm-züm.

 

 

  


Rozella•  2024. február 22. 09:14

akasa


akasa

 

a világ történése vagyok

akasából mélyig merítő

látnok szikár látomása

tojás vagy  tyúk dilemma    

fénybe szőtt szubsztanicája

 

legendák kérges talpán állok

kő a lengő kövön égig épülő

mérnök-álmok szilárd hídja

átszakított tudat-hegyek

sziklává csiszolt kínja

 

erők feletti erőterekben

még megfejtetlen lerakódás

rétegződik kanyonná bennem

de egyszer kibányász valaki

és rám bólint minden rendben

 

akkor majd én is összeraklak

végül szénszívű virággá válva

rezgéseidben tovább létezem

s míg te újra egészemmé leszel

én atomjaidra hasadva szétesem