Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
szellőszárítón
Rozella 2022. június 2. 11:58 olvasva: 158
szellőszárítón
az éjszaka esőhozó angyalszárnyai
betakarták a reszkető rózsafát
néha az égnek is színt kell vallani
kimutatva zengő csattogó fogát
így köszönt el a tavasz fájón
míg néhány felhő jól kisírta magát
siratott téged s beéretlen szerelmet
felejtett egy jázminágon
fűselyemre virágcsendéletet festett
nyár-narkotikum a léleknek
amit a hajnali nap keltett életre
hogy kijózanodva annyira ne fájjon
piros szemmel bámul a cseresznye
ég és föld között lebegve
azt hiszem ő már megértett
valamit a törékeny ingatag ágon
ahol élet s halál közé kifeszített
szellőszárítón leng az álom
Rozella2022. június 28. 23:35
@csillogo: már elérett...:) örülök, hogy itt is voltál! puszim!
csillogo2022. június 3. 21:07
Óh, ez nagyon :)
Rám is annyi cseresznye bámul... egész nap enni kellene, pár nap aztán vége lesz ennek a bőségnek és vágyakozhatunk, hogy jövőre, újra találkozhassunk piros szemeivel!
Szépet festettél!
Rozella2022. június 3. 18:01
@Törölt tag: @negyvenkilenc: @Törölt tag: @okeanus: @kosa: @skary:
El vagyok kényeztetve... :) örültem Nektek!
Törölt tag2022. június 3. 11:33
Törölt hozzászólás.
negyvenkilenc2022. június 2. 21:38
Csodálatos!
Törölt tag2022. június 2. 19:24
Törölt hozzászólás.
okeanus2022. június 2. 19:08
nyelv- és rímbravurjaidról Kosztolányi jutott eszembe
kosa2022. június 2. 17:53
a cseresznye elfogadta, hogy beérett arra, hogy álomba szenderüljön.
skary2022. június 2. 17:51
aha ott leng s énis lengek épp
ahogyan a zégön a fecskekék :)