Októberi hétköznapok-II./csüt.-pént.-szom./

Rozella•  2021. október 7. 12:50  •  olvasva: 210

 

Októberi hétköznapok -II. /csüt.-pént.-szom. /

 

 Csütörtök – október 7.

 

A nyár búcsúja

 

Hagyma, paprika, paradicsom,

(..nem AZ, csak afféle földi),

lábasban rotyog, kavargatom,

azt hiszem el akar ma tenni.

 

Ráhagyom, csak hadd főzzön,

pedig nem vagyok polcra való!

Csodálkozom is jó pár befőttön,

üvegben csücsülni nem lehet jó!

 

Az eső lágyan hull, arcomra

mossa az ég öröm-könnyeit,

a bánatét elteszi más napokra,

s festeni őszi színeket hagy itt.

 

Az égen szürke felhőnyáj legel,

szertefutna - mint sok gondolatom,

összeterelem, ne szökjenek el,

szükségem van rájuk nagyon.

 

Rozsdás diólevélen angyalka ül,

majd apró szárnyain a fölre libben,

nyár-illatból még szippantok legbelül,

talán nem is búcsúzhatna szebben…

 


 Péntek - október 8.

 

A Részecske

 

Pirosló bogyók az idő szemei.

Ha most hirtelen végleg lehunyná,

este ki olvasná ki sorsunkat?

Fényfodros csillagmezők

tágulásaiból a jövőt,

álmok gabonaköreiből a múltat?

 

Csipkebogyó-szemek nézik,

s felfedezik a szikrákat ma is,

mik gyorsítva ütköznek bennem,

elemi részecske lettem magam is,

véredben keringek a végtelenben.

Tenni kéne minden nap valamit,

alkotni jót, maradandót, szépet,

vagy csak összeölelni azt, akit

egy álom-világ atomokra  tépett.

 


Szombat - október 9.

 

 A Mindenség fülel

 

A Nap ma szelíd, mosolygó arcát mutatja,

gyilkos hevétől az ősz már megkímél.

Lángjait nem rám, a jövőre hagyja,

és a miértek elől -mint mindig,- kitér.

Lehetne válasz akár ez a nap is,

ha feledné végre kegyesen a múltat,

mit felkavarna egy szél-mondat is,

szószikrától az erdő még kigyúlhat.


Tilos tüzet rakni, a kijelölt helyen kívül,

de egyszer minden szabály

értelmét veszti, vagy a törvény elévül;

„Isten elaludt, alszik az ősremény is”,

az ősz színes csöndje idebent ügyel,

hogy álmát semmi meg ne zavarja!

Mégis, amikor a Mindenség fülel,

minden kimondatlan vágyamat hallja.


A beszédre lesz még sok alkalom,

rámkiabálnak majd önző hétköznapok,

hadd ordítsanak, én rájuk hagyom,

előttem néma kérdés-torlaszok,

s a Mindenség válaszát hallgatom...


 

Az idézett sor Csoóri Sándor: ’A hosszú tél zsoltára’ c. verséből való.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2021. október 9. 18:46

https://www.youtube.com/watch?v=a-3mfQsDxvI

Rozella2021. október 8. 19:56

@Törölt tag: @merleg66: Köszönetem az olvasásért! Kellemes estét kívánok! :)

merleg662021. október 8. 11:21

Nagyon jó dallamos versedhez nagy szeretettel gratulálok Róza!

Törölt tag2021. október 7. 19:52

Törölt hozzászólás.

Rozella2021. október 7. 19:00

@skary:
ne virrasszál, aludjál
mert holnap is kell a zenergia
addig álom-lovak röpítsenek
vágyott édenedbe vissza :)

skary2021. október 7. 18:47

@Rozella:
akkó vigyön a víz vigyön a zár
és aluggyá szépeket babám
én meg majd virrasztok helyetted
nekem áldás s neked kegy :)

Rozella2021. október 7. 18:45

@skary:

ú már nyávog a macskám,
és vacsiját kéri a kuvasz is,
minden relatív...mondhatnám,
nekik, de a kaja konkrét mégis :)

skary2021. október 7. 18:33

@Rozella:
ú mindön relatív nagyon
így ezt is rádhagyom
de velem van a zérzés
és ez a kivégzés :)

Rozella2021. október 7. 18:31

@skary:

ejnye már ma de morci vagy
pedig az eső most nem az
látod áldásom hull a fejedre
nem is lesz veled kicseszve :)

skary2021. október 7. 18:25

@Rozella:
a zeső is szép
mint rég
és mindön az
csak velem a lét kibasz :)

Rozella2021. október 7. 17:33

@skary: :)

https://www.youtube.com/watch?v=lIPan-rEQJA

skary2021. október 7. 16:42

azé én még szeretném a fényt
á nem fétist csak mint tényt
itt ma is homály dereng
má eehiszöm hogy az a rend :)