néhány csepp

Rozella•  2020. november 1. 17:16  •  olvasva: 214

 

néhány csepp

 

eső koppanását hallgatom

valami időtlen ősiség zeng

hárfa élethúrokon

szívhangok az őszben

még lélegző ritmusokon

halált gőzölög ki a föld

valahol egy apró csillag

felsírva alakot ölt

így született talán a nap

holnapra új erőre kap  

vagy hulló levélfonákra

jelet rajzol az ég ujja

az ősz tengelye fordul

és ismétlődik az újra

 átmenet ami átmehet

a fényből a földre

idecsepegtet emlékeket

s az esővel lecsorog

sötétséget ölve

egy valós tünemény

felhők borús pereméről

néhány csepp remény



 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2020. november 7. 10:22

@Törölt tag: köszönöm szépen, örültem Neked, mint mindig! :)

Törölt tag2020. november 3. 09:35

Törölt hozzászólás.

Rozella2020. november 2. 19:17

@skary: van aki érzi, van aki nem,... avagy mégis

@Törölt tag: köszönetem!

@ereri: az eső kopogása olykor szívhangokat idéz... :) köszönöm Erika!

ereri2020. november 2. 17:28

"valahol egy apró csillag
felsírva alakot ölt"

Gyönyörű! Imádom az esőt - minden évszakban - és csodásan idézted ide az őszit drága Róza! Gratulálok szép versedhez szeretettel, tisztelettel: E. E.

Törölt tag2020. november 1. 20:37

Törölt hozzászólás.

skary2020. november 1. 18:16

ami nem él...avagy mégsem