Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
néhány csepp
Rozella• 2020. november 1. 17:16 • olvasva: 198
néhány csepp
eső koppanását hallgatom
valami időtlen ősiség zeng
hárfa élethúrokon
szívhangok az őszben
még lélegző ritmusokon
halált gőzölög ki a föld
valahol egy apró csillag
felsírva alakot ölt
így született talán a nap
holnapra új erőre kap
vagy hulló levélfonákra
jelet rajzol az ég ujja
az ősz tengelye fordul
és ismétlődik az újra
átmenet ami átmehet
a fényből a földre
idecsepegtet emlékeket
s az esővel lecsorog
sötétséget ölve
egy valós tünemény
felhők borús pereméről
néhány csepp remény
Rozella2020. november 7. 10:22
@Törölt tag: köszönöm szépen, örültem Neked, mint mindig! :)
Törölt tag2020. november 3. 09:35
Törölt hozzászólás.
Rozella2020. november 2. 19:17
@skary: van aki érzi, van aki nem,... avagy mégis
@Törölt tag: köszönetem!
@ereri: az eső kopogása olykor szívhangokat idéz... :) köszönöm Erika!
ereri2020. november 2. 17:28
"valahol egy apró csillag
felsírva alakot ölt"
Gyönyörű! Imádom az esőt - minden évszakban - és csodásan idézted ide az őszit drága Róza! Gratulálok szép versedhez szeretettel, tisztelettel: E. E.
Törölt tag2020. november 1. 20:37
Törölt hozzászólás.
skary2020. november 1. 18:16
ami nem él...avagy mégsem