Kipányvázva

Rozella•  2017. október 27. 19:25

 

Kipányvázva*

 

Kormoránszárnyú az este,

éles szeme évek mélyére lát,

rabló madárként manőverez,

emléket halász zsákmányra lesve,

s minden elúszót megszerez.

 

Lecsap mohón, nyelné máris,

de nem csúszik le a falat,

torkát szorítja az a valami,

ami jóllakni sosem engedi…

Hold-ladikba hord minden halat,

 

csillaghoz pányvázva kirepül újra

a fekete tollas fosztogató,

azt hiszi ma végtelenül szabad,

de hajnalra szárnya tejfehérbe merül,

s vadászata után éhesen marad…

 

 

 


Régen a pákászok-halászok, fogságban tartott kormoránokkal / másik nevük kárókatona,/ tettek szert a biztos halász-zsákmányra. A madzagra pányvázott, éhes madarat szabad vízfelületen eleresztették és az rögtön a halak után vetette magát, ugyanis a levegőből érzékelve a mozgásukat, képes a víz alá bukni és sokáig ott maradni. A megfogott zsákmányt azonban a nyakára helyezett gyűrű miatt lenyelni nem tudta, így a félútig jutott hal mindig a „gazdáé” lett.

 

 (A régi világ e mozzanata, Homoki Nagy István 1956-ban készült ’ Nádi szélben’ című filmjében is meg lett örökítve (a jelenet a 31. perctől látható).    forrás:  http://www.khesz.hu/node/1120

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. október 30. 11:48

@BakosErika: Ez van Erikám, köszönöm hogy itt jártál!

Rozella2017. október 30. 11:47

@skary: sőt! még szárnyaink is vannak..:)

Rozella2017. október 30. 11:47

@merleg66: köszönöm Gábor, szép napot!

BakosErika2017. október 28. 07:10

Az ember már csak ilyen, legtöbbje mindenből hasznot húz...
Jó lett, Rózám.

skary2017. október 28. 05:15

kormoránok vagyunk mi is :) rabszolgák :)

merleg662017. október 27. 21:44

csillaghoz pányvázva kirepül újra
a fekete tollas fosztogató,
azt hiszi ma végtelenül szabad,
de hajnalra szárnya tejfehérbe merül,
s vadászata után éhesen marad…

...nagyon szép...szeretettel gratulálok.