Róza szóbazárja

Tíz megadott szó… :)

 

Tíz szó beleszökik

azannya’ de bátor!

A többit majd megoldja

a szívgenerátor.

Szerelmet kóstolna,

á, ez túl sós, ez meg édes,

kéne valami új fűszer,

ízes, csípős, szenvedélyes,

mint a gyömbér, vagy a torma...

 Keveri-kavarja még,

de mintha már szaga volna…

Te jó ég! A végén még odaég! 

 

(akik írnak megadott szavas verseket azok tudják, miről szól,:)   aki meg nem ír ilyet, az legalább drukkoljon, hogy ne égjen oda! :) 

 

 

 

Nyár kisasszony

 

Nyár kisasszony új ruhát vesz

a szezonzáró végkiárúsításban,

ölébe hull, szinte ingyér' lesz,

próbálgatja őket, a kedve szárnyal:

’Ez egy kicsit szűk, amaz meg bő,

ez meg olyan tarka, csiricsáré!

Nicsak, itt egy lenge kendő,

de túl átlátszó, legyen a másé…

A fekete nem áll jól, a pasztell

pedig előnytelen...'  A kisasszony 

 persze végtelen sok ruhába belebúj,' 

 - ne vethessék majd a szemére,

hogy belőle itt-ott kidomborul

pár idom, mit inkább rejteni kéne..

 

Nyár kisasszony tétovázik,

egyre hervadtabban válogat,

nincs kedvére semmi, egyik másik

holmi kész giccsparádé, iszonyat…

A többi már csak véneknek való,

vegye meg az ősz, ha akarja!

Végignéz magán: szeme még ragyogó,

ruhája is csinos, s a zöldaranyból

kifénylenek még megcsillanó színek..

Saját ruháját nem cseréli le, mert minek?

Kacagva távozik, s hogy most min nevet?

Vénasszony korában se árulja el senkinek... 

   

 

 

Kardjába dől…

 

Kardjába dől a bátor szerelem,

de előtte még kisandít stikába’

azt kérdi: kioltsam, Életem?

Felelj már no, ne dőljek hiába!

 

Ámde dugába dől a remény,

műfalra hányt borsó-plasztik,

szent ég! Már a dőlés se a régi,

hoppá,.. hát ez is csak elasztik!

 

„Kardomba dőlök rögvest én is,

ha te nem szeretsz engemet!

Nézd, dőlök..”- rebegi, de megtartja a net,

sose tudni, miből vannak itt hegyek?

 

Ne dőlj be elnyíló, egynyári szavaknak,

kártya-várad szétdől, és építheted

újra, de már csak egymagadnak,

Életed nem költözik be,.. azt lesheted!

 

 

 

talán tamás

 

sok-sok karjával átölel

közben a szívemben áttelel

februárban életre kel

valami régi dalt énekel

hószeplőket pöttyöz sorba

minden fára és bokorra

pattanásos arcú kamasz

kedves pimasz és ravasz

ilyen az én valentinom

mi a neve nem is tudom

talán bálint talán tamás

azért titok ne tudja más

csak én tudom  ez vallomás

:)

 

 

Ó, Hercegem! :)

 

Ó Hercegem, eljött a karnevál,

nézd, ma csupa virgonc vidámság fogad,

bohócálarcos, bohém mosolyarzenál,

de nekem azért tetszik a fehér lovad!

Ó, milyen szép a ruhád, s fényes a hajad,

úgy imádlak, Te Kedves Lovag!

Ó Hercegem, fogadj kegyeidbe,

kösd át piros szalaggal a szívedet,

úgy add át mint egy szál virágot,

s én neked adom érte ezt a táncot,

belesasszézok ma a szerelembe veled,

és sütök neked szalagos farsangi fánkot!

 

 

Ajánlás:

 

Herceg! Az élet néha olyan édes,

persze ne hidd, nem habostorta,

de ma nem lennék mérges Édes,

ha a csókod még édesebb volna!