Róza szóbazárja

Humor
Rozella•  2020. október 11. 21:46

rövidzárlat :)



rövidzárlat :)

 

vasárnap délután

elnyomott az álom

közben áramszünet

vonult át a tájon

álmomban sötét volt

kihunytak a fények

paplan alatt tapogatva

kerestelek téged

nyarat őrző fürtökben

csüngő ákom-bákom

rétestészta őszben

villámcsapás álmom

száll egy ökörnyálon

bizalmam a csőszben

most rövidre zárom :)


 

Rozella•  2019. november 26. 19:24

Pályaválasztás utólag... :)


Pályaválasztás utólag… :)

 

Ha nagy leszek, én mixer leszek

álmokat valóval keverek,

és felmászok a hiszem-fára,

onnan esek a nyakadba,

ha elkapsz tán megmaradok

és ha nem,  hát pályát váltok..

 

Leszek stewardess egy gépen,

átsuhanok a nagy kékségen,

földre szállok, mint egy angyal,

megmentelek, hogyha baj van,

de szárnyaimat,  ha letöröd

biz’ Luciferhez költözök..,

 

s leszek festő, majd meglátod,

lefestem neked az eleven poklot,

csak hogy ne kelljen odamenned,

saját szemeddel meggyőződnöd.

Sőt, kimentek onnan néhány lelket,

akik nálam jobbat érdemeltek..,

 

Aztán feltaláló leszek, nagyon híres,

ismer majd a világ nem kétséges!

Tudom, feltalálták már a kereket

és azt is, hogy hogyan kell gyereket..,

de én mást akarok, feltalállak téged,

mert ha Te nem lennél, akkor minek élek?

 

De legjobban vonz az Univerzum,

egy csillagásznak nincsen penzum,

A Mindenség lesz a Főnököm,

s ha idővel kifizet, megköszönöm.

Lábad elé rakom az egész világot,

elfogadok érte csak egy szál virágot,


...és választok új pályát, tán a semmi ágát,

 

végül odaülök melléd a végtelenbe,

ha kivárod, s lábat lógatunk a képtelenbe…:)

 


****

utószó:


Utószó nélkül  ezt nem hagyhatom,

mert bugyuta kis vers lett nagyon,

bár jól tudom, most az a trendi:

sötét sorokban mélabúnak lenni..

Nekem ilyenkor segít a képzelet,

írni ahogy jön, lüke kis verseket,

merni nem ’költőnek’ lenni,

csak egy mosolynak megfelelni,

megmaradni Nőnek, amíg lehet

és elhinni, hogy szép is lehet.

Sírni ’minek már, erre a kis időre’

hiszen az évnek is mindjárt vége,

(s)írhatunk még komolyan jövőre,

most hát bámulok a ’kérdezőre’,

szegény, talán ő is pályát tévesztett

mint én…, na de úgy kell neki, a dőre,

miért nem írt anno, 1 önismeret-tesztet ? :)





Rozella•  2019. október 31. 21:40

Biz a'...:)


Biz a’…  :)


/  értő, költő barátaimnak szeretettel  /


Kösd föl most a gatyát, Te költő!

Jól vigyázz, az ősz simán leköröz,

ahová ő jár, oda nem kell nyakkendő,

ihletet is ott kap, s néha talán söröz,

 

vagy boroz egy kicsit, miközben ír,

de nem ám leveleket, azt szélnek engedi,

improvizálva fa-koronára könnyeket sír,

ám gyökérre mosolyog, mert mi az neki?

 

Nem keres jó kiadót, könyvének lapjait

mégis naponta pörgeti boldog-boldogtalan

és ő újra csak elkótyavetyéli a napjait,

sosem számolja mennyi, ami hátravan?

 

Nem mérlegel, hogy megéri-e a jelző,

csak ontja metaforás, színes képeit,

ilyen a természete, ez rá jellemző,

fűre, fára, falra, padra.. firkálja verseit.

 

Na és te barátom? Csak sajnálod magad,

lesed a múzsád jön-e? Kapni akarsz tőle,

de mit adsz te cserébe?! Viccelsz..? A szavad..?

Biz a’kevés lesz! Kösd föl a gatyád, most! Ne jövőre!   

  

 

 

 

Rozella•  2019. április 25. 15:30

Olyan nincs ...! :)


Olyan nincs …!  :)

 

Most, így fűnyírás előtt

kellene nagyon az energia,

habár végül is, én csak tolom,

neki kell nyírnia…

Banán és zabkása volt az ebéd,

/ma nem volt kedvem főzni/,

tán elég lesz a kert fűhadseregét

mind egy szálig mégis legyőzni?

De mi van, ha nem megy mégsem?

És mit szól majd hozzá a rigó?

Már hallom is, „Olyan nincs kérem,...!”,

Mert neki most kell a terített asztal,

… és nem érdekli őt az ebédem... :) 












Rozella•  2019. február 12. 18:23

"Valaki kell nekem is.." :)




 „Valaki kell nekem is... ” :)

 

Elcsábulok, ha csak látom,

érintése, íze itt ég a számon,

nem csoda, ha csak rá vágyom,

s bevallom, hogy úgy imádom,

 

édes, kedves, megbízható,

sosem szól rám: ”Te kis mohó..”

érzem, ő a nekem való,

sosem lenne velem tahó.

 

Tibi az én Valentinom,

eszméletlen, milyen finom,

ő a legjobb, nagyon bírom,

látod ezt is róla írom,

 

Tibi, az én Valentinom,

nincs esélyed, ez világos,

ha velem van, sosincs kínom,

s nekem már a hét is páros…

 


 /… hát ilyen az én Valentinom,

a Tibim, a Janim, a Palim, a Dávidom…

 ( talán lehettél volna Te is,

mert  „Valaki kell nekem is…”  :) ) / 

 






https://www.youtube.com/watch?v=7EkAspJofdU