Róza szóbazárja
EgyébEgyszerűség
Egyszerűség
Ülj le velem szembe,
nézzél a szemembe!
Nem, nem lehet fekve,
az túl közel lenne.
Nézzél a szemembe!
Visszanéz a hűség,
és van ebben valami
megírt sorsszerűség.
Olvass a szememből,
megírtalak már rég,
ez is egy ilyen vers,
merő egyszerűség.Fekete kendőben
Fekete kendőben
( a Hargita lábánál )
Óriás fekete-fenyő-karok
tárulnak az ég felé,
hűs májusi esőben
a Hargitába kapaszkodnak,
ahogy anyjába a gyermek.
Úgy hiányzott már
nekik az az ölelés,
sírni sem szégyellnek,
ha megpillantanak
egy-egy sötét felhőt
ott fönn a bérceken.
Onnan ereszkednek le
nehéz, fekete kendőben,
gyászba borultan,
haza-érkezőben.
ragozunk, rímelünk...:)
ragozunk rímelünk… :)
ragozunk és rímelünk
magunkból majmot mímelünk
magyar nyelven oly jó vihogni
komolyan hogy is lehetne bírni
ami beszorul azt ki kell írni
teszünk veszünk egyet mást
főleg levegőt s reménykedünk
hogy amíg csak itt leszünk
ős-sejthalmaz is lesz velünk
jelenben jelenleg keressük a nyerőt
stopperral mérjük a jövő-időt
ez jutott nekünk múlt-homokóra
futtában állunk meg egy szóra
olykor elmenőben is érkezünk
a mi házunk a mi várunk
s pár tiszta hang az énekünk
legtöbbet digitálisan dumálunk
de amit tényleg meghall a szívünk
nem kicsit fals de legalább sajátunk
az egész ragozott kis életünk…
"Kék hotel" /Republic/
Ez a dal ... valamiért ide akart kerülni most a költészet napján... pedig nem is költészet(?) "csak" egy dal...
Remélem, József Attila egy egészen különleges és örök lakosztályt kapott a Kék Hotelben...
Kívánok mindenkinek nyugodt, békességes és reményteli húsvéti ünnepeket!
https://www.youtube.com/watch?v=aYyi1xXw7zE
Republic: Kék hotel
A távolban egy kék hotel, ott lakik az Isten,
sokszor sír, mert szeret minket,
sokszor sír, mert nem segíthet.
Túl nagy a káosz a világvégén,
süllyedünk a semmibe,
elszakadt a belső fénykép,
nincsen bennünk semmi részvét.
Most kellene imádkozni,
biztos nem fájna ennyire,
a kevesebből tán több lenne,
és maradna kegyelemre.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a napfényes ég alatt.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a csillagos ég alatt.
Az életünk értelme,
lelkünkbe van írva,
ahogy ő akarta, úgy lett megírva.
Álmomban már nem sír az Isten,
csak könnyezve szurkol nekünk,
ha sikerülne megváltozni,
a kék hotelben kezet fogna velünk.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a napfényes ég alatt.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a csillagos ég alatt.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a napfényes ég alatt.
Csak szállj, ami itt tartott elszakadt,
minden emlékünk itt marad,
a csillagos ég alatt.
"Csodálatos világ"
„Csodálatos világ…”
Bimbózó állapot. Morc hajnali fagyok
ellenére fejecskéjét kidugja: itt vagyok!
Kipattan, szirmot bont, eljött a boldog óra,
körülnéz, s huncutul rákacsint a feketerigóra,
lám, ők szavak nélkül is megértik egymást,
tavaszt magyarázni? minek folyton-folyvást?
Nicsak, itt virul egy fura,’ész-bontó’ (szó)virág..,
emitt egy másik.., amott száz,.. hű de szaporák!
Új fajok tán, vagy halálos invazív ’izék’?
Ellenük mi véd meg…? Talán a „nyitnikék”,
mert nicsak! A madarak megint ’szintet léptek’,
még szebben dalolnak és építik a fészket,
hallgasd őket csendben, s hívd a jobbik éned,
ő a legjobb barátod, s nem az ellenséged.
Isten óvjon, és szíved még jobban szeressen,
nézd a kis virágot, lásd, mi virul legszebben?
„ Én nem tudom másképp…”, hát hiszek csodát,
„Csodálatos világ,… semmit se hall, semmit se lát,
csodálatos világ, elárulja mindig önmagát…”
Az idézetek Bódi László-Cipő dalából valók
https://www.youtube.com/watch?v=DGl6RJ1uGGI