fél elem

Rozella•  2020. május 17. 17:15  •  olvasva: 229


fél elem

 

házfalak mellkasán málló anyajegy

az UV-tól kaphatták emlékbe

mikor a szívemre szakadó jéghegy

csúcsa beleolvadt a mélybe

 

most szimultán hullámzik a fény

ultramarin ereimen átfut a félelem

talán nem is vagyok én emberi lény

csak az univerzumból egy fél elem

 

a szemem a kezem sem a tulajdonom

sejtjeim másik féllel olvadtak össze

e szimbiózisban meg nem tudhatom

mit jelent a soha és mit az örökre

 

de a házfalak egyszer leomlanak

betemetik ami megmaradt nekem

s elfoszlik köddé az összes pillanat

nem marad itt más csak egy fél elem

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2020. június 7. 17:06

@Bugatti350: @Molnar-Jolan: megtisztelő vélemények, köszönetem az olvasásért, örültem!

Molnar-Jolan2020. május 21. 18:02

Jó vers, kifejezi ezt a kaotikus katyvaszt, amiben élünk.

Bugatti3502020. május 19. 12:29

Kedves Róza!
Az érzésedre hivatkozva azt mondanám, hogy ez az elem fajta, vagy féle, kettőzött figyelmet érdemel... nem marad itt más csak a félelem... vagy talán, a lefeleződött energia 4

Tetszett a versed!
Ölelésem! :)

Rozella2020. május 18. 11:40

@Perzsi.: @csillogo: @Törölt tag: Ez is csak egy vers a sok küzül... aki ma nem fél semmitől az vagy hazudik, vagy nem gondolkodik, vagy bolond... Talán neki a jó. Köszönöm a bejegyzéseket, szép napot kívánok! :)

Törölt tag2020. május 17. 22:14

Törölt hozzászólás.

csillogo2020. május 17. 21:23

Fél - elemek vagyunk - kiegészítésre vágyakozunk , hogy van -e tökéletes illeszkedés, elérhetjük-e - kicsit misztérium. A jelen, a most, a pillanat apró örömei - amikor túlcsordul a lelkünk, úgy érezzük ettől szebb nem lehetne - Egésznek érezzük magunkat, de utána az apró zuhanásainkban fél elemek leszünk - amúgy szép korforgás, míg nem jár le a "jegyünk" :( :)
Tetszett nagyon Rózám!

Perzsi.2020. május 17. 18:29

Tetszik, a keserű témája ellenére. Vagy éppen azért.