Ennyivel tartozom...

Rozella•  2018. február 18. 16:44


Ennyivel tartozom…

 

Három etetőm van,

kettő a kicsiknek, egy a nagyobbaknak,

ha jönnek a fagyok, ők is túlélni akarnak…

Két régi jó kutyám nincs velem már,

mindkettő az égi vadászmezőkön jár,

hová szegény madárkák is rég elszálltak,

mikor ők ketten még rájuk vadásztak…

 

Meséltem róluk most a vadóc kuvaszomnak,

a cicák meg csak ültek, s nagyokat hallgattak…

Dorombolásuk bár hízelgő, de önös érdek,

s tudom, madárnak sok jót ők sem ígérnek.

Lelkükön is szárad néhány ’madár-távlat ’,

de szemükben sajnos ma sem volt bűnbánat…

 

Három etetőm van,

magokkal, dióval, almagerezdekkel telepakolom,   

jönnek cinkék, tengelicek, verebek... 

a havas februárban számítanak nagyon rám,

s én békességre tanítgatom fehér bundás kutyám.

A kis szárnyasok nem örülnek a télnek, a hónak,

az etetőt telerakom, - minimum ennyivel tartozom

minden megmaradt gerlének, rigónak…

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ernest2018. február 20. 00:29

@Rozella: csak eszembe jutott... hidd el, semmi hátsó szándékom nem volt a korodra... hiszen fogalmam sincs arról... meg nem is tennék olyat... szép témáról írtál... szépen, gratulálok! :)

Törölt tag2018. február 19. 22:05

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. február 19. 21:39

@Ernest: nagyon szeretem azt mesét, még diafilmen is megvan, sőt el fogom mesélni majd az unokámnak is...:) / amúgy az öreg néne még stimmelne is, csakhát ezek nem őzek...:)) /

Rozella2018. február 19. 21:35

@Zsuzsa0302: Köszönöm szépen! Most tényleg nagyon szükségük lesz az etetésre, mifelénk ezen a héten nagy havazás várható és nagyon hideg... azt hiszem már a madarak is a tavaszt várták, de hát erre már ők sem számítottak...

Ernest2018. február 19. 19:51

Bocsi, de eszembe jutott az Öreg néne őzikéje... :)

Zsuzsa03022018. február 19. 19:42

De kedves, aranyos vers! Éreztem, "láttam magam előtt ahogy eteted őket", azt az idilli képet, a sok- sok szeretetet. Szépséges vers!!!!!! :)

Törölt tag2018. február 19. 16:04

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. február 19. 15:01

@Törölt tag: Szép a legenda, jól tetted, hogy megírtad, idehozom, ha nem bánod, talán érdekel mást is..

Szaip Istvanne: A madarakért

Köszönöm Marika!

@dreaming58: jó látni, hogy mosolyogsz :)

@Metta: örülök, ha így gondolod, köszönöm !

@Kicsikinga: Aranyos Kingám, tudom szereted őket... köszönöm szépen!

@Törölt tag:akkor itt az ideje, hogy csipegessél .)

Törölt tag2018. február 19. 13:41

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2018. február 19. 11:53

Már tegnap olvastam, ezt a szépséges idillt!

Metta2018. február 19. 07:04

"az etetőt telerakom, - minimum ennyivel tartozom
minden megmaradt gerlének, rigónak…"
Így igaz,ennyivel,sőt többel tartozunk nekik!
Szépet írtál,Róza!

dreaming582018. február 18. 18:44

:)

Törölt tag2018. február 18. 18:00

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. február 18. 17:36

@Molnar-Jolan: a napraforgómag is nagy kedvenc, néha veszek, de nekem a dió ingyé van és bőven..:)

Molnar-Jolan2018. február 18. 17:15

Nálunk a fekete szotyi fogy, mint állat...még nem ette meg a kutya a telet. Tavaly nem volt ilyen étvágyuk. (Vagy rosszabb volt a mag. :))

skary2018. február 18. 16:56

@Rozella:
én is etetlek mindönneee
s ezé né mönny e
csak én megyek
nah pá neked :)

Rozella2018. február 18. 16:54

@skary:

nekem mondod ?
furdal a lelkiismeret,
de mi mást tehetnék ?
legalább etetek...:)

skary2018. február 18. 16:51

én is tartozom neköd ezé
hisz a lélek az örök egé
de kutyám agresszív vadász
és mindön lelköt lévadász :)