Egy könnyelmű világban...

Rozella•  2017. október 20. 11:34


Egy könnyelmű világban...

(gondolatok egy Petőfi-vers ürügyén...)

 

Egy könnyelmű világban

pehelysúlyban indul a vers,

a ring folyton bajnokot avat

s behúznak jobbról-balról szavak…

Nagy füsttel ég a szent fa, nem látni parazsát

és mert nem tud már mást a világ,

csak rám zúdítja minden baját…

 

Nagy, tüzes kohóban izzik a ’nép,

az istenadta’ rég nem bírja már

Isten kegyét, mert itt visszajár

a kölcsönkenyér - ez lett a törvény,

ám szemet már csak szem-ért’,

s az ’előre’ az mindig körbe van,

az idő száll, csak az esély zuhan...

 

Telik a bőség feneketlen zsákja,

lyukakon át ömlik valahova,

elszivárog tán a kánaánba, ott világít

a szellem, a palackban szűk volt a hely,

de betartja adott szavát, s ahogy ígérte:

„az élet, munkáinkért,

nem fog fizetni semmivel,”

 

…itt mégsem lehet megnyugvás,

 s nincs kiszállás a képzelt repülőből,

csak ha földet ér... A ’rajt-cél’ úton

emberáradat özönlik át és a reptér

kordonok között terel négy égtáj felé,

s futószalagon érkezik a jövő gondolat

hiánya, mint elveszett csomag…



idézet : Petőfi : A XIX. század költői c. verséből




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. október 21. 14:49

@skary: @kevelin: @merleg66: KÖSZÖNETEM!

merleg662017. október 20. 22:32

Telik a bőség feneketlen zsákja,
lyukakon át ömlik valahova,
elszivárog tán a kánaánba, ott világít
a szellem, a palackban szűk volt a hely,
de betartja adott szavát, s ahogy ígérte:
„az élet, munkáinkért,
nem fog fizetni semmivel,”

...így igaz...sajnos...remek a versed gratulálok.

kevelin2017. október 20. 17:22

nagyon jó gratulálok

skary2017. október 20. 11:35

előre :)