poste restante
földön túli
földön túli
minden ott zajlik
a lélek- kulisszák mögött
egy más(ik) világ létezik
a földi valóság széttörött
darabjain nincsen áldás
az éj fekete varja rárepül az estre
félelem-karok kapaszkodnak
a föltámadhatatlan testbe
és nincs és nincs megbocsátás
élőknek nem bocsáthatnak meg holtak
arcuk torzó szemeikből vérző
pillanat-patakok a semmibe folynak
míg fönn eleven szívekbe tépő
keselyűk károgva keringnek
túlélést remélő álmaink felett
s cafatokra tépik tévhiteinket
sötét az égbolt a hajnali hold
oly fénytelen mintha sohasem
ragyogott volna itt még a tavasz
fölött egy földön túli szerelem
pedig minden ugyanúgy zajlik
a kulisszák mögött mint rég
csak a fények sebesebben szöknek
ha kitárja előttük kapuját az ég
A kő nem gördül le
A kő nem gördül le
Keselyű-felhők gyűlnek,
vérszagot bűzölög a föld,
a fák állva-halva szülnek
halott virágokat, és a zöld
kétes, valószerűtlen szín lett..
Bár tudod, hogy létezik még
a földeden, hol alig leplezett,
irtó szándék hizlalódik rég,
amit etet egy őrült gépezet.
A kő nem gördül le ma sem,
marad úgy, és az, ami volt:
szilárd szív-alkotó-elem.
A többi tébolyult élő-holt
jelen, vagy titkos jövő-történelem.
Lapjait valaki feketével teleírta,
amik valaha fehérek voltak.
A rászáradt vér lett a tinta,
s pecsétet nyomtak rá a holtak.
Madárszívekből a ’nyitnikék’
zsibongva szól még, de holnap
ki tudja, lesz-e kék ég,
vagy feketeszárnyú felhők zsarolnak,
„madarak jönnek, madarak jönnek
halálesőt permeteznek…”
„ Látjátok feleim..” siralmak szállnak az egeknek,
és mégis... és mégse...
„Sohase higgyetek a szemeteknek!”
Szélbe kiáltó
Szélbe kiáltó
Ember vagyok. Hús-vér
valóm a rendezetlenség
felé tendál, de tudd Testvér,
hasonlít rám a Mindenség.
„Én vagyok az út”…
Az idő is rajtam gyalogol,
de nem állhat meg, mint a szív,
ha túl fáradtan zakatol.
„Én vagyok az igazság”…
sohasem győző bajnoka,
full extrás képzelgésem
semmibe sem került soha.
„Én vagyok az élet”…
Ősi három az egyben,
ám ha mégis meghalnék,
tudd: rossz útra tévedtem,
... s mert voltam sötétet látó,
leszek a fény örök követe.
Most vagyok szélbe kiáltó
jelenések széthulló szövete.
IL DIVO ...
IL DIVO
Döbbenet, hogy a kivételes tehetségű, életvidám, fantasztikus énekes, Carlos Marin is meghalt, ebben az átkozott kórban... :( , aki nélkül soha nem lesz már a világhírű olasz Il Divo énekegyüttes sem ugyanaz… Az olaszok két dolgot nagyon tudnak: élni és énekelni, mint Ő is... de CARLOS MARIN 2022-ben már egyiket sem teheti.
Imádom őket, megszakad a szívem…:(
https://www.youtube.com/watch?v=qzg5B82PRIg
https://www.youtube.com/watch?v=KvrIVHTENlM
https://www.youtube.com/watch?v=w77SFM7Fksc
https://www.youtube.com/watch?v=8pKKgOr--ms&list=RD8pKKgOr--ms&start_radio=1&rv=8pKKgOr--ms&t=1
Gleccser-hatás
Gleccser-hatás
Színeket csal elő a gyanútlan tájból,
van, ahol gyilkol, de itt még simogat.
Míg forróság hava tombol amott távol,
köröttem levélszőnyegen ősz-lenyomat.
Jaj, mi lesz, ha eltűnnek az évszakok,
összevegyülnek ős-szeszélyük szerint?
Mi lesz majd, ha Én már nem Én vagyok,
nem találom magam se bent, se kint…
Felbolydul a nyár, emlék láng-virágok
hamuvá halnak s a kövült örökzöldeken
cseppekbe kristályosodnak a hiányok,
értem sem tavasz, sem ősz már nem üzen.
Hullámzó bánatom özönvízzel felér;
leomlott egy jéghegy is, mint annyi más…
Ki hallja, ha vízesés robajával zúdul a vér
a lélekóceánba? - Olvadó gleccser-hatás.
Milyen bölcs a Nap. Ő a Jó úton jár,
engem nem hív magával mégsem.
Azt hiszem megérti, mennyire fáj
e saját, végzetes utamról letérnem.