Szélbe kiáltó

Rozella•  2022. január 31. 21:55  •  olvasva: 143


Szélbe kiáltó

 

 Ember vagyok. Hús-vér

valóm a rendezetlenség

felé tendál, de tudd Testvér,

hasonlít rám a Mindenség.

 

 „Én vagyok az út”…

Az idő is rajtam gyalogol,

de nem állhat meg, mint a szív,

ha túl fáradtan zakatol.

 

„Én vagyok az igazság”…

sohasem győző bajnoka,

full extrás képzelgésem

semmibe sem került soha.

 

„Én vagyok az élet”…

Ősi három az egyben,

ám ha mégis meghalnék,

tudd: rossz útra tévedtem,

 

... s mert voltam sötétet látó,

leszek a fény örök követe.

Most vagyok szélbe kiáltó

jelenések széthulló szövete.





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

csillogo2022. február 10. 20:36

"full extrás képzelgésem
semmibe sem került soha."
ez nagyon tetszik és az egész - a fény örök követe legyél !

okeanus2022. február 1. 08:39

A szél elnyom, vagy felerősít aszerint honnan fuj és merre fordulsz..de mindegy is, - mi meghalljuk.

skary2022. február 1. 06:42

aki a szélbe kiált azt nem hallja senki :)

negyvenkilenc2022. február 1. 06:08

Kedves Róza! Ennyi ideje velünk vagy és nem ismertünk téged... :) Szép vers!

Törölt tag2022. január 31. 23:20

Törölt hozzászólás.