Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Sietség
Rozella• 2020. október 7. 17:35 • olvasva: 232
Sietség
Elnyúlik lassúdan, az árnyék
levélszőnyegen lustán elhever,
nem siet sehova, álmot vár még.
A fűben halkan zizeg matat,
sok apró, láthatatlan lény,
akaratlan is mind a nap felé halad.
Ösztöne hajtaná a fényre,
mégis belecsimpaszkodik
a Hold szakadt kötényébe,
melyről a lefoszló csillagcsipkék
enyészetté válnak, ez a sorsuk,
mert mindig is a sötétet szerették.
Nincs idő bámulni, sietnem kell,
de még megállok, csodálom a fákat,
ahogy állnak bizton, egyhelyben.
Átvillan rajtam, ha én is fa lennék,
talán szavak nélkül is megszólítanának:
Hová...? S én mit felelhetnék…?
Tudnék-e hinni még a gyökérben,
megborzongnék-e egészen lombig,
a baljósan surrogó őszi szélben;
vetkeznék-e velük mezítelenre,
s rábíznám-e helyben-létem
egy-egy elsiető emberre..?
Istenem, te látod a lelkem,
vagy legalább néha hallasz engem?
Felelj, miért és hová kell sietnem…?
Rozella2020. október 30. 23:19
@R3ventlov: az ilyen palackpostát határtalan öröm kifogni...:) KÖSZÖNÖM!
/ mellesleg, honnan tudtad, hogy egyik kedvenc filmem? Láttam párszor és még mindig ugyanúgy hat rám,.../ örülök, hogy nem felejtettél el, de tényleg! :)
Rozella2020. október 30. 23:13
@Eleonora: @skary: @Mamamaci40: @Krisztinka: köszönöm, hogy itt jártatok, megálltatok, nem siettetek el szó nélkül! Hála! :)
R3ventlov2020. október 30. 20:25
@Rozella: A sok lemaradásomból végül ezt választottam... vagy talán e vers választott... bár így beleérezve már egészen biztosan ez utóbbi történhetett :) mindenesetre jólesett olvasni szemmel és lélekkel is :)
Kedves Róza, remélem "csekély értelmű" soraim jó egészségben és avar illatú, derűs őszi-hangulatban találnak! :) Amennyiben mégsem, avagy mégis :) úgy kérlek fogadd e dallamot ennek megfelelően: .)
No, (ez a fránya sietség... :) sodródom is tovább akár egy elfeledett palackposta, ki néha azért fel-felbukkan, hogy partra vesse mit oly rég hordoz magában...
Maradok üdvözlettel és szeretettel! :)
Zsolt
Krisztinka2020. október 9. 10:17
@Rozella: nagyon meghatott a versed kedves Róza
Mamamaci402020. október 8. 15:23
Brummos
skary2020. október 8. 06:58
előre
Eleonora2020. október 7. 20:54
Szépen adsz időt a fának, a mának és a jövőnek, Grat.!
Rozella2020. október 7. 20:02
@kevelin: sőt, tehetem is.. :) köszönöm!
kevelin2020. október 7. 19:44
"Felelj mièrt ès hová kell sietnem" tehát ha tehetnèd a fák közelsègèben maradnál. Ez a befejezès jól mutatja mennyire szereted a fàkat. Nem is lehet csodálkozni rajta hisz olyan szerethetőek.
Rozella2020. október 7. 18:52
@negyvenkilenc: Sokféle fa van, igen, de úgy érzem, mindben van valami szeretnivaló. Sajnos nemrég kb. 90 db gyönyörű 8-10 méteres fenyőfám adta meg magát, az apró szúbogárnak... :( még látványnak is szörnyű volt, ahogy álltak halottan, elszáradva. Most törhetem a fejem, hogy mi legyen a helyükben? Ez a vers egyébként valahogy 'utat tört' magának, én meg hagytam..:) Köszönöm szépen a hozzáfűzést!
Rozella2020. október 7. 18:46
@Törölt tag: örülök, ha így van, és köszönöm, hogy megosztottad velem egy személyes élményedet.
negyvenkilenc2020. október 7. 18:37
A lét minden lénynek mást jelent. Más érzéseket, célokat. Felnézni egy kiteljesedett, hatalmas fára és a helyébe képzelni magunk....jóleső titokzatosság. De ha eszembe jut a sövény tövében utat kereső kis facsemete, amely szégyentelen élniakarással igázná maga alá a bokrot, ha hagynám..sokféle fa van.
Gyönyörű nyelvezettel írt, gazdag gondolatiságú vers ez, nagyon örülök, hogy gratulálhatok hozzá! 🍁
Törölt tag2020. október 7. 18:29
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2020. október 7. 18:24
Törölt hozzászólás.
Rozella2020. október 7. 18:02
@Törölt tag: köszönöm. Tudod néha olyan, mintha ők egy másik dimenzióban lennének, és azt a keveset amit mi látunk belőlük, még azt sem értjük... Lehet, hogy az általunk egyszerűnek gondolt lények, sokkal többet 'tudnak', éreznek meg a valóságból... és egyáltalán nem is azok a fontos kérdések, amit mi annak hiszünk.
Törölt tag2020. október 7. 17:49
Törölt hozzászólás.