Plusz minusz 150

Rozella•  2019. október 6. 10:32

 

 

 Plusz mínusz  százötven…


/ 150 éves a postai képes levelezőlap/

 

Százötven éve adták föl az elsőt…

és valahová akkor képeslap érkezett,

azóta túlélt néhány emberöltőt,

sok örömet látott, és sok végzetet.

 

Egy darabig én is gyűjtöttem,

örültem minden egyes lapnak,

majd megritkultak, és nem értettem,

hogy már megint valamit föladtak…

 

ami szép volt, mégis személyes,

de fontosabb lett a gyorsaság.

Most csak úgy érték, ha gyűjteményes,

s rajta a bélyeg is ép, vagy ritkaság.

 

De ma újra képeslapot hoz a postás,

mert a fák ősszel mindig feladják,

színe sárga, bordó, avagy rozsdás,

nem is kell boríték, olvashatják

 

kik szeretik, ha írnak valami szépet

és tudják, hogy ez csak nekik szól,

mesél a táj, a fonákon őszi bélyeg,

talán az utolsó levél-üzenet a fáktól…


Jövőre lehet, a fák is e-mailben küldik,

s egyik másik majd chaten, viberen,

vagy whatsappon…, de én azt hiszem

150 év múlva már nem lesz egyik sem. 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2019. október 8. 20:52

@merleg66: valóban szerencsés lehetsz, mert van valami a kezedben, ami másnak nincs... /A Pálmalevélre gondolok.../ Remélem, minden úgy lesz ahogy várod, ahogy szeretnéd... Erről a 'Múlt-érzésről' szebben, hitelesebben nem létezhet írni, mint ahogy József Attila írt: engem mindig megrendít ez a verse...
hoztam egy részt belőle:

"2.

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem. "

/részlet a Dunánál c. verséből/

merleg662019. október 8. 20:18

@Rozella: Kedves Rozella! Én szerencsés helyzetben vagyok, mert az 1800-as évek elejéig minden anyakönyvi kivonat másolat megvan, fényképekkel - amikortól lehetett fényképet készíteni - mert édesapám 1943-ban nősült és a zsidó-törvény miatt igazolni kellett a családfát, mindkét oldalon. Ereklye van a kezemben!!! De abban igazad van, hogy mindig jönnek újak és... a feledés homálya mindent és mindenkit betakar... De a pálmalevelem visszavitt a kezdetekhez, ami néhány-ezer éve volt! Remélem van tovább!!!

kicsisara2019. október 8. 04:28

@Rozella: remélem van létra, hogy elérjem az ablakot :D

Rozella2019. október 7. 22:41

@kicsisara: de aranyos vagy, köszi Sára! :) na ha ez így megy, nem fogunk beférni a poet-ajtón..:D , de sebaj, majd bemászunk a zablakon :)

kicsisara2019. október 7. 22:00

Rozella ilyen szép kép és lapot még életembe nem kaptam! :) Köszönöm szépen:)
Sajnos vagy hála istennek akkor már mi sem leszünk.. mindent át vesz a technika.. ami néha viszont tényleg jó.. főleg most, hiszen akkor nem olvashatnék! Nem írhatnék ide, nem küldhetnél nekem csokit :)
Nos a csokid finom volt! Ezért én is küldök neked egy táblacsokit.. mert asszongyák az csudi jóóó :D

Rozella2019. október 7. 21:50

@skary: á, önkénteseket nem szokás...:)

Rozella2019. október 7. 21:49

@okeanus: Igen, ez így van, néha alig találtam a választékból valami küldhetőt, de gondolj bele, hogy a könyvek, filmek, zenék stb. nagy része is "leginkább giccsesen hatásvadász, érzelgős,.." Sőt, ha még jobban körülnézünk, akkor a használati tárgyaink, bútoraink, vagy pl.a gyerekjátékok, jó része is elképesztően nívótlan, silány, gyenge minőségű és giccses... és ez a sajnálatosabb. Jártam egy-két képeslap-múzeumban és kiállításon, tulajdonképpen akkor jöttem rá, hogy mennyire sokszínű és érdekes "műfaj" ez.. Tetszik a postagalambos hasonlatod! :)

Rozella2019. október 7. 21:37

@Mamamaci40: köszönöm a dörmögést! :)

Rozella2019. október 7. 21:37

@Törölt tag: azért örültél neki, biztos:) én már nem is mlékszem mikor kaptam, de néhányat ma is őrzök, akármi is van rajta, mert nem is az a lényeg, hanem az, hogy kitől jött.. :)

Rozella2019. október 7. 21:33

@merleg66: Gábor... ne legyenek illúzióid. A "nagyok" kora már nem jön vissza többé, kicsikből meg van pár milliárd... "akik ma írunk", és amit írunk, nem 150, hanem ötven év múlva sem lesz már érdekes, mert mindig jönnek újak, de szerintem ez így van rendjén. A családi emlékezet talán megtart egy ideig, de pl. nem tudom, te mit tudsz a 150 évvel ezelőtt élt felmenőidről? Mert én az enyémekről nem sokat... Egyik másiknak talán a nevét..

Rozella2019. október 7. 21:22

@Steel: olyan fura ez, tudod, kimondani olyan egyszerű, de 150 év, az nagyon sok... emberi léptékkel persze...:) köszönöm!

skary2019. október 7. 06:54

a posta saját halottjának tekint majd :)

okeanus2019. október 7. 06:19

A képeslap "műfaja" kevés esztétikumot tartalmazott, /leginkább giccsesen hatásvadász, érzelgős,.../ voltak azonban mesterien fotózott, hangulatos képek is...ma olyan, mint 60 éve a postagalamb lehetett...

Mamamaci402019. október 7. 03:38

Brummos

Törölt tag2019. október 6. 22:48

Törölt hozzászólás.

merleg662019. október 6. 21:56

Jövőre lehet, a fák is e-mailben küldik,
s egyik másik majd chaten, viberen,
vagy whatsappon…, de én azt hiszem
150 év múlva már nem lesz egyik sem.

...vajon 150 év múlva, mi akik ma még írunk, fellelhetők leszünk-e az emlékezetben?

Steel2019. október 6. 20:57

Talán valóban nem lesz akkor már...de jó, hogy most még vannak...és ilyen remek verseket ihletnek nekünk. :)

Rozella2019. október 6. 11:27

@Törölt tag: örülök, hogy megkaptad! Szia!

Törölt tag2019. október 6. 10:45

Törölt hozzászólás.