Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kóma
Rozella• 2017. augusztus 16. 18:48
Kóma
Homályos részletek, összeolvadt síkok.
Kábult erőterek úgy vesznek körbe
itt, ahol vagyok, mintha keresnének
s kétségeimben osztoznának hajnalok.
Elsétál az éjjel a méla Hold előtt.
Árnyékká vedlenek az ismerős falak.
Félelmek ablakán pár megriadt alak
tapintja ki lassan az üvegfalú időt.
Furcsa pantomim, néma mozdulatok.
A kékség határai végleg elmosódnak,
nem tudni hol a fönt, hol a lent, s szavak
tornyairól rebbennek szét madárbánatok.
Tenyered melegén feloldódna a csend,
éjszaka vagy nappal, nem számítana már,
de csak homályos horizonton leng a nyár,
s az ég homlokodon fölöttem dereng.
Rozella2017. augusztus 26. 23:50
@Törölt tag: @BakosErika: @Maria_HS: Szeretettel köszönöm!!
Maria_HS2017. augusztus 25. 22:01
"Tenyered melegén feloldódna a csend,
éjszaka vagy nappal, nem számítana már,
de csak homályos horizonton leng a nyár,
s az ég homlokodon fölöttem dereng." nagyon szép.
BakosErika2017. augusztus 17. 18:49
de csak homályos horizonton leng a nyár,
s az ég homlokodon fölöttem dereng...
Igen...
Nagyon jó lett, Rózám.
Törölt tag2017. augusztus 17. 11:48
Törölt hozzászólás.
Rozella2017. augusztus 17. 10:07
@okeanus: köszönöm az olvasást, örülök, hogy jónak tartod!
Rozella2017. augusztus 17. 10:05
@petruchio: köszönöm, bár hibás.
@Pflugerfefi: nagyon helyes! köszönöm!
@kevelin: köszönöm Kevelin!
@merleg66: köszönöm az idézést (a videót valamiért nem sikerül lejátszani, de a címét láttam..)
@baramara: igen, ezt szerettem volna, nagyon köszönöm Marianna!
Rozella2017. augusztus 17. 09:58
@colomanusparvus: Köszönöm a figyelmed és a dicséretet! Ez a versem a kétségekről és a félelmek megéléséről próbál valamit érzékeltetni, ami időnként vagy állandóan - ez természet, mentalitás és életszemlélet kérdése- mindannyniunkban ott van. (ahogy olvasom a verseidet benned is.) A konkrét ok mindenkinél más és más, nyilván a sajátomat sem bontottam ki, csak magát az érzést szerettem volna megmutatni a magam módján, ami talán hasonlíthat a kómára... ezért lett ez a címe és ezért indul így ahogy 'Homályos részletek, összeolvadt síkok, kábult erőterek.." , mert kómában meghatározhatatlan hogy mit érez az ember. Minden versem saját élményen, vagy történésen, saját érzelmeken alapul, de ez nem jelenti azt hogy egy az egyben a konkrét életeseményeimet foglalnám versbe, ez dőreség volna és nyilván nem is közszemlére való. Egyetértek veled ez (is) egy hiányos vers, ám szándékosan ilyen, a többit a kedves olvasóra bíznám... Köszönöm hogy olvasol és figyelsz rám is.
baramara2017. augusztus 17. 09:47
Tetszett! Inkább érezni lehet a versedet, mint magyarázni! :)
merleg662017. augusztus 16. 22:50
Elsétál az éjjel a méla Hold előtt.
Árnyékká vedlenek az ismerős falak.
Félelmek ablakán pár megriadt alak
tapintja ki lassan az üvegfalú időt.
kevelin2017. augusztus 16. 20:59
Nagyon szép vers
okeanus2017. augusztus 16. 20:37
@colomanusparvus:
A történés általában, /kivételek vannak: pl. elbeszélő költ./ nem lírai, hanem epikai...
A szavaknak nemcsak jelentése, hanem hangulata, átvitt értelme is van...
Minden magyarázat leszűkítené az értelmezhetőséget, kevesebbek élményévé válna...
A vers így jó)))
Bocs; Róza! Az okoskodások kifakasztanak!
Pflugerfefi2017. augusztus 16. 20:32
Tetszett! Már nem dicsérlek , csak olvaslak!............
colomanusparvus2017. augusztus 16. 19:59
Különleges képek lenyügöznek, nagyszerű gratulálok. Többször elolvastam próbáltam értelmezni, de valami hiányzik nekem.
A szavak tartalmának bemutatása. Nem tudom mi a kétséges, a félelmed konkrét tartalma. Fönt, lent, éjszaka, nappal de mi a probléma velük, mi a történés? Egy szó, egy utalás, miért van így. Ne haragudj nekem szükségem van arra, hogy mi a kétség és a félelem alapja.
petruchio2017. augusztus 16. 19:33
nagyon szép ölelkező rímelés...tetszik
Rozella2017. augusztus 16. 18:53
@skary: lehet, már azt sem tudom néha hol vagyok :)
skary2017. augusztus 16. 18:51
aha..ott...de má lassan ottsé :)