poste restante
Gyász"petruchio" ... :(
„petruchio”
Sokan így, ezen a néven ismertük meg.., pedig volt neve is: Tiszai P Imre
Igyekezett máshol is NEVET szerezni, „megfelelni” … de mindez már múltidő… /nekünk/
Remélem, megnyugvást, békét talál a lelke, Isten veled Imre!
Ilyen vagyok(2)
Tűzben lángolok - jéggé fagyok,
égbe szállok - aztán zuhanok,
Vagyok vad orkán hegyeknek ormán,
vagyok egy tenger-ár mi a mélybe zár,
Születésed - s leszek a végzeted,
s te leszel az aki engem eltemet.
Ilyen vagyok.
***
Egyetlen véleményt kapott ehhez a vershez /egy másik oldalon/ pár nappal ezelőtt:
„ Nem elég erős. Szerintem. Ez nálam most inkább múlik.”
Imre válasza:
„Semmi baj....múlik mint az életem...talán én is szebb búcsúverset akarok a végén....”
Tájsebek
Tájsebek
Hegyormon leng egy fekete zászló,
véresre szaggatja, cibálja jeges szél,
A hold dermedten liheg, levegőt nem kap,
rémálmairól semmit nem mesél.
Komor kontyát lassan lebontja az est,
vállára engedi, mázsás teher.
Vidám zsivaj lármás visszhangját,
sárkány-éjszaka lángoló szája nyeli el.
Vékony a hó, tájsebek hegét nem takarja.
Elpattant szív-húrokon hangol az élet,
gyengéden öleli még magához vonva
a reményt, hogy szeretni visszatér a lélek.