Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
én nem tudom
Rozella 2018. augusztus 29. 09:20
én nem tudom
én nem tudom hogy lehet az
hogy ki meghalt rég mégis él
bennem dobog zenél lüktet
ereimben az ő ereikből is a vér
szívükből a szeretet szöktet
nyárból őszbe s ha elér a tél
tavaszuk adja a legtöbbet
sosem halálról csak életről mesél
Rozella2018. október 5. 11:27
@kevelin: ...és én ezt most külön is KÖSZÖNÖM neked Kevelin! Annál is inkább, mert épp a napokban kaptam meg itt nyilvánosan egy általam ismeretlentől a 'megfellebbezhetetlen' minősítésem, miszerint: hiányzik belőlem az emberség, az őszinteség, pikírt, alamuszi nyuszi volnék...akinek a sötétség való... A többi 'kedves' dolgot most nem idézném... Köszönöm, hogy olvasol!
kevelin2018. szeptember 14. 10:54
Azon gondolkodtam mièrt szeretem József Attilától ezt a verset túlon túl.Talán azèrt mert az èrtelmemre ès az èrzelmemre egyaránt hat. Te is ilyen vagy Róza ezèrt olvaslak mindig
Rozella2018. szeptember 13. 21:47
@Steel: @Törölt tag: @Kicsikinga: @BakosErika: @Pflugerfefi: @skary: @Törölt tag: @kevelin: Mindenkinek nagyon szépen köszönöm az olvasást, a gondolatait. István @Bugatti350: sokkal szebben megfogalmaztad mint én, de én megértem azt is, ha valaki örök szkeptikus...Remélem nem veszitek szerénytelenségnek tőlem, de most idézem József Attilát, aki gyönyörűen írt erről :
"Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.
Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.
Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem. "
Steel2018. augusztus 30. 20:58
Talán senki sem.tudja...csak érezzük,és ők élnek...Gyönyörű.
Törölt tag2018. augusztus 30. 19:42
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2018. augusztus 30. 10:47
Jó volt elmerengni egy kicsit itt, ahonnan okos, bölcs gondolataiddal megyek tovább.
BakosErika2018. augusztus 30. 05:42
én nem tudom hogy lehet az
hogy ki meghalt rég mégis él...
Rózám, ezt én sem tudom...
A vers tömör, sokatmondó és jó.
Pflugerfefi2018. augusztus 29. 19:58
Értékes gondolat, hogy a haláluk
az életről mesél nekünk,!
Tetszik.
skary2018. augusztus 29. 14:32
van ami és aki tavasszal hal
Bugatti3502018. augusztus 29. 13:09
Kedves Róza!
Nagyon ügyesen szerkesztetted ebben a pár sorban a lényeget!
Amikor az ember azt gondolja, hogy a halottainak emlékképei nem jelennek meg, akkor téved a legnagyobbat! "ŐK" mindig velünk maradnak, mint az évszakok, akaratunkon kívül is... ha nem tudod, akkor sem baj, mert a szívedben ott lapul mindig a lelkiségük is...
Szép gondolat! Ölelésem :)
Törölt tag2018. augusztus 29. 10:12
Törölt hozzászólás.
kevelin2018. augusztus 29. 10:04
Èn sem tudom de így vagyunk megtervezve.Èn is sokat gondolok ràjuk nem akarom felejteni egyik kedves hallottam se pedig fáj.