Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Vándorló évszakok
Rozella• 2015. szeptember 7. 22:02
Vándorló évszakok
Valami őskáoszból elrendelt rendben
kiválnak, egymás után útra kelnek,
hullámzanak, egy nyughatatlan tenger
bölcsőjéből jönnek, áradnak és mennek…
Ne sírjunk miattuk, vessünk velük szelet,
arassanak vihart sötétet jósló fellegek!
Lehull a nyár, s az ernyedő zöld alatt,
arany a vörössel máris új ruhát mutat.
Nincs ki ellent állhat a szél játékának,
mikor támad a karcsú, jegenye-nyárnak…
A fák állva halnak, erős törzsekről hajolnak
karok, nyár-ölelő ágak, már csak arra várva,
még egy lélegzetnyi bársony- zöldet
rásimíthassanak a rőtté perzselt avarra,
megvigasztalják a remegő, ősz földet,
mielőtt jégvirág paplana majd betakarja.
Titkon a tél is odaképzeli tavaszra vágyó,
hópihés álmait a kacér, örökzöld nyár ölébe,
hullámzó ősi rendben, a fehérből kibomló
zöldben vándorolva, önmagát mindig túlélve…
Rozella2015. szeptember 8. 21:49
köszönöm szépen
mindig kedves figyelmes
szép fényes lélek
BakosErika2015. szeptember 8. 19:25
Különleges és szép képekkel láttatod, Rózám.
Rozella2015. szeptember 8. 19:24
@csillogo: Köszönöm, ja, megint áradás volt, de nem árvíz... :)
@skary: pedig a mosoly jobban áll..:)
@petruchio: Köszi! " Éles eszével /Átlátta azonnal /A dolog állását,.../ /Petőfi: A helység kalapácsa. / :)
petruchio2015. szeptember 8. 05:42
kavalkád....évszakok egymáson, egymással.....bravúros....:)
skary2015. szeptember 8. 04:55
de rívok :)
csillogo2015. szeptember 7. 22:15
"Titkon a tél is odaképzeli tavaszra vágyó,
hópihés álmait a kacér, örökzöld nyár ölébe,
hullámzó ősi rendben, a fehérből kibomló
zöldben vándorolva, önmagát mindig túlélve… "
Csodásak és áradóak ezek a gondolatok - kedves Róza - majd jövök még...!
Jó éjt!