Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nekem a vers ...
Rozella 2016. november 17. 11:27
Nekem a vers ...
A vers nekem nem más, tiszta forrás,
a lélek feltörő, megnyitott kútja,
amiből sosem mocsok* és szenny
ömlik a szomjas vándorra zúdulva.
A vers zarándok-szívek friss itala,
reményt adó élet-jel és lüktetés,
szemekben, erekben élő árama
legyen bár öröm, vagy szenvedés;
a vers nem a győztes szabályok hada,
felfegyverzett szó-sereg, fél-igazság,
mert benne századok szeme látja,
„pörös szája” kimondja, ami gazság!
A vers féltett örökség, lét-titok,
kérdések sora, mit feltesz az élet,
szavakból épült, kis válasz-piramisok,
s az idő eldönti majd mivé lesz.
A vers énekhang, ritmus és dallam,
ami arra született, hogy halljam,
a vers apám szava, anyám mosolya,
őrzött kézmelegek, szívek dobbanása.
A vers nem könnyes kispárna,
eldobható, búval telesírt zsebkendő,
nem sóvár hiányok siralmas leltára,
nyavajgások önigazolása, méh, ami meddő.
A vers sosem okítás, csakis példa,
nem gyalázó, becsmérlő gúnyirat,
nem ítél: ki bolond, ki hamis, ki céda..
Én-tükör, amely az énen túlmutat.
A vers csak kavicsot dobál a tóba,
hullámokat kelt, szitakötőt itat,
sorsa szárnyra kelő, örök pillanat,
lepke-léte mozgat meg világokat.
Nekem a vers vigasz és szerelem,
s lehet minden más, ami nem lehet,
tükrében, amikor megnézhetem,
igazzá válhat, ami mégis lehet..
Ha szomjazom, tiszta vizet, jó bort,
gyümölcs levét iszom, s nem mérgeket.
A vers tiszta víz. Nem bálvány, nem ikon,
de ”Értől az Oceánig” szeretet-forrás lehet.
/fenti soraimat Gősi Vali november 10.-én közzétett blogbejegyzése : "Miért a vers...", valamint a fórumban a témáról épp zajló polémiák hatására írtam. Tudom, hogy nagyon szubjektív a megközelítés, de vállalom, valamint ellenpontozásként azért hoztam néhány VERSET a kedvenceim közül:
* először az iszap szót írtam a mocsok helyett, de aztán megváltoztattam, mert az iszap más... a folyók által hordozott és partra sodort termékeny iszap volt több ősi civilizáció élet-bölcsője is.. és az iszap ma is lehet jótékony, gyógyító hatású...
Weöres Sándor : Ének a határtalanról
Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.
Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.
láng, pőre láng,
a szerte határtalan űrben
mutatom valódi hazánk.
József Attila: / Keltezetlen töredék /
Nem ér szerencse, nem árt balsiker sem -
szavam szerelem kérte.
Bocsássatok meg, hogyha jó a versem
és szeressetek érte.
Ady Endre : Az Értől az Oceánig
Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.
S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.
Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.
Kányádi Sándor: Mióta élek…
Mióta élek, panaszok
rengetegében járok,
sárgult siránkozások
vastag avarán taposok.
Évezredes a holt avar,
rálépek kíméletlen,
de a most hulló fölkavar,
s a lábam visszaretten,
még akkor is, ha semmiség:
kis galagonya, nyír, som;
fölfognám mindnek levelét:
az én erdőm ne sírjon.
Kányádi Sándor: Folytonosság
áldozóhely volt szentély
pogány templom később keresztény
mutatja még egy-két mohos darab
a hajdani falat
most csak hely fű fa és bokor
tenyészget csöndjében élni akar
lábod ősi ösvényre ismer
akármikor jössz itthon van az isten
Kiss Dénes: Ittfelejtve
Mint aki régről ittmaradt
Meghalni sem tud ezerévesen
Összekever telet és nyarat
s nem kopott le szájáról
az anyatej íze sem
Mint aki mindig úgy szeret
hogy szerelméért falhoz áll
s várja a tiszta sortüzet
Mégsem éri soha el
csak kínozza a halál
Csak csúfolják a tisztesség
égető lélek-sejtjei
Dinoszaurusz-lélek-embert
miként tudott az idő
végleg ittfelejteni?!
Rozella2016. november 20. 10:38
@BakosErika: Erikám, köszönöm :)
Rozella2016. november 20. 10:38
@Zsuzsa0302: köszönöm Zsuzsa, nagyon örülök, ha tetszett! :)
Rozella2016. november 20. 10:36
@skary: ...igen, de olyan jószívű és egy időre kölcsönadta az életet, benne a verssel a zenével a fényekkel, stb.. :)
Rozella2016. november 20. 10:35
@csillogo: Köszönöm Marika, de úgy érzem, hogy ennek itt egyenlőre jó helye van... :) Szép vasárnapot kívánok!
Rozella2016. november 20. 10:30
@Ernest: Köszönöm!! Nagyon örülök, hogy ezt írtad... ma is belenéztem már pár "én-tükörbe" ... és hát tényleg... :(
Rozella2016. november 20. 10:28
remek, ha duplán olvasol,
hisz a vers néha aerosol..,
repülősó nélkül is röptet,
most száll hozzád egy köszönet...:)
Rozella2016. november 20. 10:25
@merleg66: köszönöm, hallgass a belső hangokra, zarándok -szíved tudja hol a tiszta forrás... :)
BakosErika2016. november 18. 18:36
Nekem a vers vigasz és szerelem,
s lehet minden más, ami nem lehet,
tükrében, amikor megnézhetem,
igazzá válhat, ami mégis lehet...
Gyönyörű!
Zsuzsa03022016. november 18. 10:05
"Nekem a vers ..." valami gyönyörűséges, csodálatos! Meseszép!!!! :) Gratulálok!!!!
skary2016. november 18. 07:48
@Rozella: a vers az univerzumé..mint a zene stb :)
csillogo2016. november 18. 07:45
"A vers csak kavicsot dobál a tóba,
hullámokat kelt, szitakötőt itat,
sorsa szárnyra kelő, örök pillanat,
lepke-léte mozgat meg világokat."
"Nekem a vers vigasz és szerelem,
s lehet minden más, ami nem lehet,
tükrében, amikor megnézhetem,
igazzá válhat, ami mégis lehet.."
Micsoda szép GONDOLATOK!
Főoldalra kedves @Rozella: - oda, oda !:)
Ernest2016. november 18. 03:29
Sok mindent visszamásolhatnék versedből, de számomra ez a sor a leglegleg - első olvasásra:
"Én-tükör, amely az énen túlmutat."
Gratulálok, nagyon jól megírtad, a válogatásod is tetszetős, köszöntem! :)
estvanbalog2016. november 17. 22:43
...repülő sót hamar ide nekem...rögvest elfelejtem előző énekem...elolvasom újra... e szered kegyes legyen...
merleg662016. november 17. 22:06
Nagyszerű vers és csodálatos válogatás! Olyan Rozellás! Nekem nagyon tetszett!
Rozella2016. november 17. 19:18
@petruchio: KÖSZÖNÖM! :)
gosivali2016. november 17. 19:15
@Rozella: Igen, érzem én is :) Örülök, és jó volt újra betérni hozzád. :)
Rozella2016. november 17. 15:37
@skary: amíg a vers meg nem születik és közzé nem tétetik, addig az írójáé.. azután már éppúgy az enyém is, mint az övé, vagy bárki másé..:)
Rozella2016. november 17. 15:32
@kevelin: örülök, Kevelin, ha találtál kedvedre valót, köszönöm az olvasást!
Rozella2016. november 17. 15:31
@gosivali: Ha a céljaink mások is, a gondolkodásunk sokban talán hasonló, és ennek szívből örülök Vali, szeretem az írásaidat.. a verseidet, mert mindig adnak valami töltést a léleknek is, köszönöm! :)
skary2016. november 17. 14:15
enyémtiedkié :)
petruchio2016. november 17. 12:55
Ez mestermunka.....földig a kalpagom.....a válogatásod pedig gyöngyök felfűzve....köszönöm....
kevelin2016. november 17. 12:31
Az.ötödik versszakasz nálam a nyerő
gosivali2016. november 17. 12:22
Köszönöm, örülök az ihletésnek... Nekem a vers a lelkem is - valami ilyesmit írtam az első kötetem ajánlójaként. Van valahol egy prózai írásom is ezzel a bejegyzéssel. :) Nagyon örülök, hogy tovább gondoltad, értékes, szép szavakkal, versekkel. :)
Egy változatot közben találtam is régről :) http://archive.50plusz.net/de/mira/