Kosztolányi Dezső: A játék

Rozella•  2019. szeptember 1. 12:35

 

 

Kosztolányi Dezső:  A játék

 

A játék.

               Az különös.

Gömbölyű és gyönyörű,

csodaszép és csodajó,

nyitható és csukható,

gomb és gömb és gyöngy, gyürű.

Bűvös kulcs és gyertya lángja,

színes árnyék, ördöglámpa.

Játszom ennen-életemmel,

búvócskázom minden árnnyal,

a padlással, a szobákkal,

a fénnyel, mely tovaszárnyal,

a tükörrel fényt hajítok,

a homoknak, a bokornak,

s a nap - óriás aranypénz -

hirtelen ölembe roskad.

Játszom két színes szememmel,

a két kedves, pici kézzel,

játszom játszó önmagammal,

a kisgyermek is játékszer.

Játszom én és táncolok,

látszom én, mint sok dolog.

Látszom fénybe és tükörbe,

játszom egyre, körbe-körbe.

Játszom én és néha este

fölkelek,

s játszom, hogy akik alusznak,

gyerekek.

 

 



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2019. szeptember 24. 14:09

Törölt hozzászólás.

Rozella2019. szeptember 3. 10:45

@MKKlara: @csillogo: @skary: @Törölt tag: Játékos, szép napot Nektek! :)

MKKlara2019. szeptember 3. 02:24

szeretem verseit, ezt is! Köszönöm! :)

csillogo2019. szeptember 2. 21:24

Köszönöm - még nem olvastam... :)
Kosztolányi tudott rossz verset írni - vajon!?

skary2019. szeptember 1. 18:28

:)

Törölt tag2019. szeptember 1. 16:45

Törölt hozzászólás.