Hét kapu titkai

Rozella•  2017. szeptember 18. 11:56


Hét kapu titkai


(a főoldalra beküldött eredeti forma  )

 

Az első kapu illateső, gyöngéden megtartó,

simogató kéz, páracseppben fénygömb játszik,

szemek mosoly-melegsége csillagtakaró.

Még apró tündérálmok mesevilága látszik,

 

de máris újabb kapuban állok kíváncsian,

enyém itt minden: a mező-zizgés, a folyó, a föld,

üveggolyókban bimm-bamm színű dallam,

s hócsipkés hegyek lélegző zöldje köszönt.

 

Magasan a kilincs, felérni mégis vonzanak,

magasba emelnek  a harmadik kapu táruló titkai,

fürkészem, ismerkedem, messzire hívnak,

életet vajúdó, rejtőző halált virágzó tájai.

 

Lépések, szirtek, becsült távok; völgykatlan lent,

jelmezek, álarcok; szembogár-zuhatagban képtelen

felhőrajzok, zaj-villámlások, dörgés odakint és itt bent,

a kinyíló negyedik kapu mögött: vágy és szerelem.

 

Suhanó, zöld partok, szélbe kapaszkodó kereszt,

termékeny földek, kovásszal dagasztott kenyér.

Fatörzs-ágazások, s a gyökér már nem ereszt,

az ötödik kapun őshazám bensőmbe visszatér.

 

Táguló tér álmodott útjain csillag-járatok, imák...

Lélek-tánc vágyott, bennem növő világok fölött.

Szemedben fényrózsák, ölelésbe bújó éjeken át

a hatodikban láng lobban szív és szív között.

 

Érzés-Univerzum, hol törvény dönt, nem a szó.

Elégett pillanatok nyomai zöldellő lét-ligetben.

A szabad akarat még lázad helyettem, - békés illúzió -,

majd tárul a hetedik kapu is, véletlen... elrendelten.

 

*** * ***

 

Riadna a lélek, de magukhoz ölelik dobbanó ütőerek,

Óvják a Szerelmet, ami soha el nem veszhetett,

Zúgnak hullámok, reményből szigetek születnek,

Az Élet szép, Istenem, hogy köszönjem Neked...


/2015/




(Ide már nem terveztem, de visszahoztam ezt a  korábbi, átírt versem a blogba, mert sajnos ma ismét hibásan jelent meg a főoldalon és épp a vége nem úgy lett, ahogy beküldtem. Nem kértem az utolsó előtti hosszú sort,  és nem kértem akrosztichon-kiemelést...  és nem három ponttal volt az utolsó szakasz a többitől elválasztva, mert a három pont egészen mást jelent, mint a csillagkarakterek.  A többi stimmel... Előfordult máskor is, hogy önhibámon kívül javítást kellett kérnem, de nem egyszer több napba telt, mire sor került rá, akkor meg már szinte mindegy. Ha ezúttal is ez lesz, a főoldalról törölni fogom.)




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. szeptember 30. 12:51

@Ernest: köszönöm! Rendben! :))

Ernest2017. szeptember 30. 12:39

tedd fel mielőbb a főoldalra, ott a helye!!! - naon jó :)

Rozella2017. szeptember 29. 23:24

@Steel: @merleg66: @Törölt tag: hálás köszönetem a véleményekért és az olvasásért is!

Törölt tag2017. szeptember 18. 22:01

Törölt hozzászólás.

merleg662017. szeptember 18. 21:28

Ide sem írhatok mást, mint a főoldalra:

Kedves Róza! Rendkívüli alkotás, melyhez csak az elismerés hangján lehet szólni. Egy gyöngyszem. Nálam a nap verse. Szívvel és szeretettel olvastam: Gábor

Steel2017. szeptember 18. 21:05

Gyönyörű...nehéz megszólalni...

Rozella2017. szeptember 18. 17:40

@skary: semmi de te azt szereted :)

Rozella2017. szeptember 18. 17:40

@Pflugerfefi: köszönöm Feri!

Rozella2017. szeptember 18. 17:39

@Metta: @Metta: köszönöm itt is!

skary2017. szeptember 18. 17:20

jajjjjmilösszakkóó? :)

Pflugerfefi2017. szeptember 18. 14:38

Érzékeny, szépséges lelkületedről vallanak vízióid, álmaid!
Afőoldalon is hasonlókat írtam! Nagyon tetszett!

Metta2017. szeptember 18. 14:29

Gyönyörű,az előbb olvastam a főoldalon is!

Rozella2017. szeptember 18. 14:19

@Belle: Drága vagy...

Tudom, vannak ennél sokkal jobb verseim, ezt több mint két éve írtam (fönt is van egy másik blogomban..) valamiért, ami nagyon fontos volt nekem és most is az… Ma már biztosan nem így írnám, itt-ott változtattam is, de nem írtam át teljesen.. Az ember változik, de nem tagadom meg és ezért küldtem főoldalra is, mert ez is én vagyok…
/egyébként "javították" a félkövér betűket kiszedték, a többi meg úgy maradt... na ennyit erről.../

Köszönöm szépen, hogy itt is voltál.

Törölt tag2017. szeptember 18. 13:27

Törölt hozzászólás.