Hegymászók

 

 

Hegymászók

 

Kísérj el a hegyekbe,

kevés holmival gyere,

az alaptábor biztonságot ad,

míg akklimatizálódik a gondolat.

A tüdő belélegzi a tájat,

teafilterek, porított hús, csoki,

overall, szemüveg, kép a zsebbe,

a zászló megázott éjszaka,

a köveken épp szárítja a nap;

csákányok, kötelek, karabinerek

kések, csak amik kellenek,

- a többi most nem lényeges.

Néhány nap,.. egyre följebb vagyunk,

újabb mászás,…ez egy másik tábor,

s még föntebb is áll néhány

gondosan előre épített sátor.

 

Éjjel fagy, nappal mászunk,

még biztosan zár a hálózsákunk,

újabb tábor,.. ez az utolsó.

Ott csillog kihívón, fénylőn a csúcs,

szinte karnyújtásnyira a bérc...

Újabb hóvihar,…csupa veszteglés…

Az erő fogy, a szív még akar,

szorít a prés, légszomj, tudatzavar,

néhány kéz-és lábujj, semmiség,

 nem számít veszteség, továbbra is

palack nélkül megyünk,

 csak pár ezer lépés,...

időhátrányban az életünk.

Kiváló bakancsok, jók a túléléshez

a sziklán, ami szinte homorú;

 te mászol, s én is erősen

 tartom magam,..élek, és megint borul...

  

Sherpa - barátom vagy, az egyetlen,

ki ezt a csúcsmászást vállalta velem.

Itt fönt a hegyekben

minden más, a lélekharang belül

hangosabb, s az ész riadva menekül,

életem harangkötélen remeg a kezedben,

érzem, nem hagysz egyedül

megfagyni, felhőkre zuhanni,

gleccser mélyébe halni…

A zászlónk már fönt lobog,

 s  otthagyott titokként őrzi meg

a kis gépbe égetett pillanatot;

a visszaút még keményebb lesz

lefelé, a lelket már tartani kell,

 nélküled - együtt – nélkülem…

  Mégis hiszek magamban és benned,

   Istenben bízom,

 meg a kötelekben,.. és a hegyekben…

 

/ Azok tiszteletére, akik nem félnek a Hegyektől és soha nem adják föl az álmaikat /

http://kepkezelo.com/images/n34ijus3zzgroibavj8.jpg

http://kepkezelo.com/images/t7e457q18fiwti5vs8fq.jpg