ATLANTIS vagyunk...

Rozella•  2015. október 1. 21:10

 Nem csak a mai Zenei Világnap alkalmából...,
hanem azért  is, mert  a zenével és a szóval együtt mondta el Udo, hogy "ATLANTIS" vagyunk... 
Ő  már csaknem egy éve nem él, de  a zene és Atlantis legendája igen...   


ATLANTIS SIND WIR

( eredeti szöveg)

Du kannst es nicht per Charterflug erreichen,
das legendäre Land der Phantasie;
Doch von der Liste deiner Träume streichen
kannst du es nie - kannst du es nie - kannst du es nie.

Du kannst Milliarden in die Forschung stecken,
im Kosmos auf die Suche geh'n nach ihr -
du wirst die Insel nirgendwo entdecken,
außer in dir - außer in dir.

Ein Stern aus der Bahn!
Der ewige Schnee
auf dem Jungfraujoch -
ein fliegender Schwan
über'm Bodensee -
wie lange noch?
Ein Augenblick Liebe - sternstundenlang,
Weltraumbeherrschung und Weltuntergang.
Glaube und Zweifel - Großmut und Gier:
ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR

Du kannst Atlanten hin und her durchblättern,
mit Jacques Cousteau auf Tiefseetauche geh'n,
mit Reinhold Messner auf die Berge klettern -
du wirst es nicht seh'n - du wirst es nicht seh'n -
du wirst es nicht seh'n.

Du kannst den Globus um die Achse drehen, sich das Bild der Welt total verwischt,
siehst Kontinente auf- und untergehen, alles erlischt - alles erlischt.

Ein blauer Planet
im Sternschnuppenfall,
der sich selbst zerstört.
Das Abendgebet
einer Nachtigall
bleibt ungehört.
Um uns ist Brüssel - in uns Beirut -
Schöpfung und blinde Zerstörungswut -
teuflischer Engel und göttliches Tier:
ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR

Die Gassen von Wien,
der Stadtpark im Mai,
das Mozarthaus.
Der Riß durch Berlin,
der lautlose Schrei
in die Welt hinaus.

Ein Flug durch den Raum,
zum Mond und zurück,
wirklich wahr gemacht.
Der fühlbare Traum
vom hautnahen Glück
in der Weihnachsnacht.
Greenpeace und Terror,
Frieden und Krieg,
die Sprache der Waffen und die der Musik.
Himmel und Hölle - heute und hier:
ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR, ATLANTIS SIND WIR

*************************************************************************************


https://www.youtube.com/watch?v=6ZTzTAqdsXg

 

ATLANTIS vagyunk…

( saját fordítás )


Charter-járattal még nem érheted el, ó,

az ismeretlen világ, tán fantázia szülte eredet,

de álmaid listájáról soha ki nem húzható,

egy tollvonással ezt nem lehet.., nem teheted...

 

Milliárdokat költhetsz, várva a kutatástól

hogy megtaláld a hatalmas kozmoszban,

de a sziget, - hidd el nem létezik máshol,

csakis ott legbelül, csakis önmagadban, 

 

Egy csillag halad a kijelölt pályán, 

Örök hó csillan a Jungfrau csúcsán

Egy hattyú száll a Bodeni- tó felett, 

de meddig még? Ó, még meddig lehet? 

 

Pillanatnyi szeretet és csillagórával mért idő,

a világűr uralma és itt a földön élet-rombolás...

Hit és kétely, gőg és kapzsiság oly nagyra nő, 

Atlantis mi vagyunk, Atlantis vagyunk, mi más? 

 

Atlantisról könyveket lapozhatsz oda-vissza, 

Jacques Cousteau-val  a tenger mélyén kutathatod,

mászhatsz Reinhold Messnerrel hegyek csúcsaira, 

megtalálni sehol sem fogod, látni sehol nem tudod. 

 

Pörgetheted a földgömböt a tengelye körül, 

amíg a világ képe gyorsan el nem mosódik, 

kontinensek emelkednek, süllyednek, s kiderül

egyszer minden lejár, egyszer minden elmúlik… 

 

Egy kék bolygó él csillaghullásban, 

meghalhat, mert önmagára emel kezet,

s a tücskök esti imáját többé nem halljuk meg. 

Bennünk Brüsszel - körülöttünk Beirut 

teremteni vágyunk, de elfog vak pusztítási lázunk 

ördögi angyalok - isteni állatok, mivé válunk …??  

Atlantis mi vagyunk, - mi is Atlantis vagyunk!

 

Bécs sétáló utcái, a városi park májusban, 

a Mozart - ház...

és Berlinben a törés-vonal, 

néma kiáltás a világ felé! 

Űrjáratok a Holdra és vissza, már valóság,

Elérhető álmok és boldogság,

karácsony éjszakák;…

a Greenpeace és a terror,…

a háborúk és a béke,… 

a fegyverek nyelve,…

és a ZENE  ÜZENETE : 

Menny és pokol vagyunk, itt és ma,

ez mind mi vagyunk,… ATLANTIS MI VAGYUNK ,

ATLANTIS VAGYUNK…, ATLANTIS  VAGYUNK …  

 

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2015. október 5. 20:41

@Ametisz: Valahonnan úgy rémlik, hogy van búvárruhád és használod is... Köszim!!

Ametisz2015. október 4. 16:15

Ezt a dalt Én sem ismertem....a mondanivaló mélysége feleszmélésre és cselekvésért kiált...

Rozella2015. október 3. 06:52

@Sea_Miller: Köszönöm, - remélem, nem okoztam kárt vele...:)

Rozella2015. október 3. 06:50

@Galadriel: MI VAGYUNK!!...:)

Törölt tag2015. október 2. 15:08

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. október 2. 10:30

Törölt hozzászólás.

Rozella2015. október 2. 09:20

@skary: Ezt sem én mondtam...:)

Rozella2015. október 2. 09:19

@MKKlara: Köszönöm, hogy leírtad, dehogy haragítasz, sőt!! :) Ezért is tettem ide az eredetit, mert ez "EGY és mégis MÁS!" Ez most nekem ilyen lett, csak próbáltam a tartalmat és az érzést átadni a magam módján, de megszívlelem, köszönöm, amit írtál,és nagyon örülök hogy itt voltál, puszim! :)

Rozella2015. október 2. 09:10

@csillogo: Marikám! Köszönöm! Nem az én érdemem... én csak egy morzsát tudok tudok erre az asztalra tenni, de azért jólesik, hogy itt voltál!! :)

Rozella2015. október 2. 09:06

@Steel: Köszönöm, hogy időt szántál erre is! A világot sajnos nem nagyon érdekli, hogy mi mit gondolunk erről, a szellemek a palackból régóta szabadon kószálnak... Senkinek sem lehetne, tovább lapozni, igy ahogy mondod!! Örültem neked!

skary2015. október 2. 02:46

főleg én :) eesűllyedek :)

MKKlara2015. október 2. 00:21

Kedves Róza!

Volt idő, amikor sokat hallgattam Udo Jürgenst és tetszik e dalszöveg németül - nagyon jó választás! :) A forditásról azt irom, hogy aki ennyire tud, ő tudja pontosabban-szebben is!
Remélem, nem haragitalak magamra, mert szeretem ahogyan irsz, sokat olvaslak, szinte minden versed és tudom, hogy tudsz!... ezért is bátorkodtam... puszillak: Klára

csillogo2015. október 1. 21:42

"de a sziget, - hidd el nem létezik máshol,
csakis ott legbelül, csakis önmagadban,"
Nagyszerű munka - szívből gratulálok kedves Róza!

Steel2015. október 1. 21:23

Megrázó és csodás szerintem, ahogy kimondja a kor, az emberi világ hova tartását, s ahogy a szembenézésre késztet. Mert úgy vélem nem lehet megtorpanás, elgondolkozás, döbbenés, ráismerés nélkül ezek után tovább lapozni. Senkinek sem.