Roszka.7475 blogja
Az égbolt takarója
Az égbolt takarója
Eljön az ég,fekete takarója,
Csillagos fénnyel beborítva.
Elcsendesül az utca,
Ablak zárul,szemed elé
Az égbolt kitárul.
Fekete mint az ében,
A hold látszik, fél alakban,
Elküldte aludni a napot
titokban.
Csak a kutyák csaholnak,
Védelmezik a " bent lakókat".
Fáradt lelkek nyugovóra
térnek,
Utat adva a következő nappali fénynek.
Az Ősz Vendége
Az ősz vendégei
Megjöttek az Emberek,
kinyitom az ajtót nektek.
Szeptember, Október, November,
ezeket a hónapokat szeretem.
Mivel. " én" ősszel születtem .
szerző :Adorjáni Melinda
Hangja a Szélben
Hangja a Szélben
Elvesztettem úgy érzem,
életében éltem.
Minden percét élveztem,
mosolyában ébredtem.
Sokáig itt volt ezen földön,
halálával lelkem egy börtön.
Nem látom már soha,
lelkét a szél felém sodorja.
Ő volt drága Édesapám,
kinek szíve dobogna talán.
De az élet így akarta,
hangját a szél suttogja.
Magamban jelképem
Magamban jelképem
Táncolók násza,
pillangók tánca.
Szívemben szabad vagyok,
Csodaszép pillangó…
Repkedve.. szárnyaló,
Szabadsága jelképem,
Magamban , vagyok lepkékben.
Őszben járó
Őszben járó
Sötétség leple takarja
A fákat,
rövidülő nappalok ,éjszakák
járnak.
Gondolatom, sóhajomba száll
jaj de kár, jaj de kár.
Suttogó utcák csend honol
Madarak halk dala szól valahol
Úgy érzem " öregedtem",
Ahogy a fák a ligetben.
Zárkózom, ablakomon át
Síri a csend,...
feketeség mindenhol,
Szívemen a bánat,
A nap sehol.
Úrrá lesz szívemen a bánat,
esős, ködös napok várnak.
Pedig megvan színe bája,
köd harmatos sétányok.
Friss levegőn, érzem,....
élek, szabad vagyok.