Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Magunkról és a verseinkről
Ross• 2013. július 3. 07:07
Nagyon különböző életutakat tudhatunk magunk mögött – és előtt – mi, akik ezeken az oldalakon tesszük közzé kreatív termékeinket: különféle tartalmú, műfajú, stílusú, formájú szövegeket. De van bennünk közös vonás is. Ahogy elterjedten mondogatjuk: lehet közöttünk kőfaragó, balett-táncos, hentes vagy szalmakalap-készítő, valami miatt úgy döntöttünk, hogy bemutatjuk bizonyos irányú képességeinket egy (vagy, nem kevesen közülünk, párhuzamosan több) nagy virtuális közösségnek.
A szövegeit itt közreadó szerzők hatalmas többsége amatőr versíró. A jelzőben fellelhető a latin eredetű (spanyol: amat, olasz: amate) „szeret” ige töve, és ez el is árulja, hogy az ebbe a csoportba tartozók kedvtelésből, szabad idejükben művelik a versírást. Anyagi elismerést nem, erkölcsit pedig csak számos különböző tényezőtől befolyásolt módon kapnak. Elvileg nem kizárt, hogy egy itt fűzfapoétaként induló társunk később jelentős művészi karriert fut be ezen vagy egy kapcsolódó pályán – én kevés ilyen példáról tudok.
Eddig általánosságban, többünkről beszéltem. Ami engem illet, nagyjából három és fél éve csatlakoztam az oldalhoz. Addigra már – egy anyagilag különösen jól sikerült évet követően – sikerült megjelentetnem egy kötetet a vers-próbálkozásaimmal és előkészületben volt egy másik, hasonló kötet. Gyakorlatilag csak a családtagjaim, barátaim, ismerőseim birtokába kerültek, természetesen díjmentesen, noha profi terjesztőkre is bíztam jó néhány példányt.
Ja, hogy miért írom mindezt? Jó százötven éve tette fel Vörösmarty a kérdést: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” A saját válaszom: igen, léteztek könyvek, amelyek meglódították a világ mozgását – annak eldöntése persze, hogy merre van „elébb”, meglehetősen nehéz kérdés. A pozitív kicsengésű válaszomban azonban nem a művészeti könyvekre gondolok. Bármely világra szóló tehetség összegyűjtött életművénél hasznosabb, „elébbre vivő” például a „Négyjegyű függvénytáblázatok” című segédlet. Szomorú? Talán, de tény. Ilyesfajta gondolatok miatt merül fel bennem időről időre, hogy ideje lenne másféle elfoglaltság után nézni, más módon megkísérelni „elébbre” vinni ezt a világot, de legalább szűkebb környezetünket. Ráférne …
Kicsikinga2013. július 8. 15:27
Ó, dehogy! Én nem csak ''celebkönyvet'' nem veszek, hanem másikat sem, egy nagyon egyszerű oknál fogva...
Egyébként még a reklámok is irritálnak, és egyáltalán nem tudom elfogadni ezt a majmolást, ezt az ügyetlen és erőszakos majmolást, ugyanis nekünk nem áll jól, nincs benne gyakorlatunk.
Szánalmasnak tartom!
baramara2013. július 3. 19:36
Ezt nem kell köszönni, jó, érdekes téma! :)
Ross2013. július 3. 19:22
Mara: Nagyon jó megközelítés, köszönöm, hogy Te is gazdagítod vele a beszélgetést.
baramara2013. július 3. 19:14
Én úgy gondolom, hogy a művészetek, többek között a versek nem is azért íródnak (kivéve pld. röpcédulák, kiáltványok) hogy elébbre vigyék a világot. De ezek kellenek az élethez. Mindig is volt művészet, az őskorban is. Nem utolsó sorban pedig, a mi lelkünknek is jó írni, elsősorban én is ezért írok, persze, örülök, ha másnak is tetszik, azonban ebből sohasem fogok megélni.
Ám azt is láthatjuk, hogy a tudósok is sokat merítettek a művészetből, nem egy híres találmány született egy ''csak kitalált'' történetből, regényből. Akkor mégiscsak van haszna... :)
Ross2013. július 3. 19:13
Kinga: Lehet, hogy nincsenek nyomtatott könyvreklámok, poszterek, de vannak azért beharangozó pár percek rádióban (pl. Klubrádió, ''Könyvklub''), tévében (ATV, ''Könyvjelző'', Ungvári Tamással).
Ross2013. július 3. 19:09
Ági: A gondolatoddal egyetértek, sőt, tovább is gondoltam. Van még az írásnál is olcsóbb alkotó tevékenység, amely maradandó értékeket hozhat létre. Ugye, sokan ismerjük a bebörtönzött Faludy György történetét, aki nem rögzíthette papírra a verseit, de versszakonként megtanította a börtöntársait, majd szabadulásuk után sorra látogatta a ''könyvlapokat...''.
Törölt tag2013. július 3. 18:46
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2013. július 3. 18:32
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2013. július 3. 18:28
Sokszor gondolkodóba ejt, hogy egyszer sem láttam még könyvreklámot.
Nem szívesen írom le még a szót sem, de kénytelen vagyok, ugyanis az világrengető esemény, ha egy ''celebünk''hirtelen ötletből, vagy ''rászorultságból'' megjelenteti az életét, de ha anyagi nehézségei vannak, akkor miből jelenteti meg?!
Ahhoz száz mecénás siet, a saját haszna érdekében is.
Hogy mit írnak, és hogyan, azt nem tudom, mert nem olvastam őket, és nem is fogom.
Törölt tag2013. július 3. 18:26
Törölt hozzászólás.
kovacsagi2013. július 3. 18:03
Kinga említette, hogy az igazi művész akkor is alkot, ha nincs egy betevő falat kenyere sem... erről jutott eszembe, hogy az írás még mindig a legolcsóbb művészeti ágak közé tartozik, a könyv kiadását is belekalkulálva. Gondoljatok bele, hogy egy nagyobb méretű olajfestmény mennyiből hozható ki... és akkor még csak az ''anyagárat'' számoltuk, a zsűrizést egyebeket nem. Ugyanez érvényes a szobrászatra is akár.
Szóval, szerencsések vagyunk. :)
Ross2013. július 3. 17:57
Kinga: Jól tudom a múltból, hogy a nyár nem éppen a kedvenc évszakod - legalább is nem itt, a ''mérsékelt'' égövön. Nagyon jól teszi, aki úgy dönt, hogy nem mond le az igazi könyvek olvasásáról akkor sem, ha megvásárolni már nem tudja őket - majd könyvtárból kölcsönzi k a kedvenceit. A könyv ugyanis információhordozó, nem pedig porfogó és lakásdísz. Korábban, ez internet előtti időkben, megértettem, ha valaki lexikonokat, szótárakat, atlaszokat stb. tartott azért otthon - de manapság már ilyesmi is csak áramszünet esetén hasznos.
Kicsikinga2013. július 3. 17:46
Szomorúságot érzek az írásodból, és nem titkolom, szomorú vagyok én is, ha arra gondolok, hogy az új könyv illatát már csak lopva szagolgathatom, amikor betérek egy könyvesboltba.
Mondhatnám már úgy is, hogy ''A könyvesboltba'', hisz talán ha kettő van egy nagy városban.
Sorra csukják be ajtajaikat,mert nagyobb kereslet van a műpogácsák és műkenyerek iránt, mint a MŰvészet iránt.
Művelődni ugye kell!!!!
Boldogan írom viszont, hogy a gyermekem, a mai napig az ''igazi'' könyveket preferálja, és, ha a pénztárcája megengedi, akkor meghosszabbítja a könyvtári jegyét, mert vásárolni nem tud, ahogy én sem.
A mecénásokról és az általános hozzáállásról napokig tudnék beszélni, de nem teszem, mert semmi értelme azonkívül, hogy itt intelligens módon kicserélhetjük a véleményünket.
Bár tudod, kedves Ross, aki igazi művész, az alkot, akkor is, ha nincs betevő falat kenyere sem.
Nem haragszol, hogy ilyen kuszán fogalmaztam, de most nem ment másképp!
Talán ,ha elmúlik a meleg, akkor az agyam is jobban fog.
Az igazinak már nincs értéke.
Törölt tag2013. július 3. 14:33
Törölt hozzászólás.
Ross2013. július 3. 14:28
Anna: Valóban, több körben tettünk kísérletet annak kifejtésére, melyikünk mit ért a két idézett fogalom alatt. A mondandód lényege szerintem a zárójelben van: képesnek kell lenni racionális módon hozzá igazítani az igényeinket a lehetőségeinkhez.
Ross2013. július 3. 14:27
Erika: A kiigazításod valószínűleg jogos, így hát az idézett mondatomat hadd fogalmazzam át így: ''Manapság Magyarországon, a nagyságrendekkel nagyobb gazdagságuk ellenére, csak elvétve vannak ilyen emberek.''
Törölt tag2013. július 3. 13:34
Törölt hozzászólás.
Pera762013. július 3. 13:27
Most csak ezt hoznám ide. Valamiért...
''Manapság, a nagyságrendekkel nagyobb gazdagságuk ellenére, nincsenek ilyen emberek itt.'' És csak annyit mondanék: de...
Ross2013. július 3. 12:29
Sea: Az ember nem mindig örül az igenlő válasznak... Feltéve persze, hogy egy és ugyanarról beszélünk.
Anna: Ebben a legutóbbi észrevételedben olyan filozófiai, valóságelméleti és logikai kérdéseket érintettél, amelyekben nem szükségszerűen azonos az álláspontunk. Csak egyikükre reagálok most: a valóságnak csak többé vagy kevésbé torz leképezését képes az ember ''megteremteni'', lévén hogy az érzékszervei tökéletlenek. Amúgy persze Neked is szép napot kívánok.
Törölt tag2013. július 3. 11:52
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2013. július 3. 10:35
Törölt hozzászólás.
Ross2013. július 3. 08:33
Ági: Az egyik kedvenc gondolatomat fogalmaztad meg - vagy legalábbis a Tiédhez kapcsolódva alkalmam van megosztani. Nem kell túl messzire visszamenni a múltban, és el sem kell hagyni az ország területét, hogy észlelhessük: bizony voltak korok, amikor egyes emberek, akiknek a szerencséje, családi háttere, stb. úgy hozta, hogy mecénásként, alapítványtevőként, ösztöndíj kiírójaként - közömbös, hogy milyen indíttatásból - nagylelkű anyagi támogatást nyújtottak kiemelkedő tehetségeknek. Manapság, a nagyságrendekkel nagyobb gazdagságuk ellenére, nincsenek ilyen emberek itt. Arról már nem is beszélek, hogy a Föld más tájain nemcsak a művészeteket, de iskolákat, kórházakat, kutatásokat támogatnak tehetős emberek. Nálunk egyelőre csak a kutyaütő focicsapatok pénzeléséig jutottak el...
Nagyon megszívlelendő, amit a saját tapasztalatodra alapozva írtál a második hosszabb bekezdésben... Valóban úgy gondolta el a világot a Teremtője (bárki vagy bármi legyen is az), hogy a sorsodat az dönti el, hogy hová születsz, és annyit érsz, amennyid van?
Ross2013. július 3. 08:23
Anna: A geometria szempontjából természetesen igaz, hogy az ''előre'' mindenki számára éppen arra van, amerre fordulva az adott pillanatban halad. Hogy a magunk útját mi tervezzük el, abban is egyetértek. A baj ott van, ha a tervünkből nem lesz valóság...
kovacsagi2013. július 3. 08:18
kénytelenek vagyunk látni, hogy a művészetek széles körű virágzásához, burjánzásához kell a nagyon komoly anyagi háttér. egyszerűen szükséges ahhoz, hogy egy adott társadalomban x számú ember megengedhesse magának, hogy effektíve nem ''dolgozik'', mert a többi eltartja. mert el tudja tartani. az ő oldalukról nézve pedig megengedhetik maguknak a luxust, hogy eltartsák a művészeket. azt hiszem, ez minden olyan történelmi korban így működött, amelyben valóban nagy szerepe és hatása volt a művészetnek.
azt is kénytelenek vagyunk látni, hogy ez a kor nem ilyen. egyre inkább nem.
saját kis körömben többször ért utol bizonytalanság azzal kapcsolatban, tényleg van-e értelme magyaráznom a metafora és a metonímia közötti különbséget, amikor a gyerek nem reggelizett, nagy valószínűség szerint ebédelni sem fog, a ruháit meg talán eddig még sosem mosták ki - legalábbis úgy néz ki. természetes, hogy ilyen úgy érzi az ember, hogy önkéntes mosónőként sokkal hasznosabb tagja lehetne a társadalomnak, nem beszélve arról, hogy sokkal közvetlenebb volna a személyes sikerélmény is. a kimosott ruha relatíve rövid idő alatt gyönyörű lesz, a visszacsatolás szinte azonnal. a tanított gyerek pedig... ott sok a kérdőjel. valami hasonló érvényes, szerintem, a művész és a befogadó viszonyára is.
Törölt tag2013. július 3. 08:02
Törölt hozzászólás.
Ross2013. július 3. 08:00
Anna: Jól esik, ha úgy érzed, hogy a fenti gondolatok megosztásával sikerült adnom valamit másoknak, talán a tovább-gondolás lehetőségét. Hogy sok ilyesmi előre viheti a világot, talán arra is van esély. Csak hát megint az örök kérdés: merre van ''előre''?
Ross2013. július 3. 07:57
Szederke: Az egyre szaporodó virtuális irodalmi oldalak hatalmas látogatottsága a bizonyíték arra, hogy nagyon sokan találunk valamiféle lelki egyensúly-szerűséget abban, hogy közreadhatjuk a speciálisan megformált gondolatainkat. Bármennyire szellemi is ez a tevékenység, azért energiát igényel. Néha eltöprengek, hogy vajon ha ezt az energiát... és néha itt meg is áll a gondolat-kísérlet. Máskor meg tovább megy...
Ross2013. július 3. 07:53
Laci: Elfogadom a véleményedet, sokban megegyezik az enyémmel. Valóban, a teljességre, a reál és humán oldalunk arányos kibontakoztatására való törekvésnek kellene jellemeznie minden, szellemileg egészséges ember életét, és erre valóban van bőven példa a múltból. De mi van akkor, ha élet helyett egyre több embernek már csak a létezés jut? Sajnos, a szűkebb környezetemben is ez a tendencia... És nem folytatom, különös tekintettel az észrevételed utolsó mondatára.
Törölt tag2013. július 3. 07:52
Törölt hozzászólás.
szederfalu2013. július 3. 07:21
azért próbálkozzunk csak.néha kell egy kis szellemi-lelki táplálék is,nem csak a gyakorlatiasság :)
Törölt tag2013. július 3. 07:19
Törölt hozzászólás.