Ross blogja

Kritika
Ross•  2011. február 21. 19:38

Hogyan szólj hozzá mások verséhez?

A Poet portálon megjelent, mások által írt versekhez tett észrevételeim száma lassan ezerhez közelít. Az alábbiakban megkísérlek összefoglalni néhány általános elvet, amelyeket eddig is igyekeztem követni és a most már jóval ritkább hozzászólásaimban továbbra is be kívánnék tartani. Bár a megfogalmazásban egyes szám második személy szerepel, korántsem szeretnék az alábbiakkal valamiféle kötelező érvényű vezérfonalat nyújtani, kifejezetten a magam számára szolgálnak iránymutatásként. Ha valaki mégis talál bennük hasznosítható ötletet, az csak nem várt ráadás.

  1. Ne szólj hozzá olyan szöveghez, amelynek elolvasása nem kelt benned semmiféle gondolatot. Az udvariassági látogatás egy másik műfaj, nem tesz hozzá elsődleges információt az észrevételedhez.
  2. A hozzászólásodat ugyanolyan gondosan szerkeszd meg, mint a versedet. Legyen az észrevételező szövegednek struktúrája, logikája, ügyelj még a formai kialakítására is. A prózád ugyanúgy jellemez téged, mint a versed.
  3. Törekedj a maximális információs értékre: nyugodtan hagyd el a megszólítást és elbúcsúzást. Nem feltétlenül szükséges odaírnod azt sem, hogy "'szerintem", mivel a neved szerepel a hozzászólás mellett.
  4. Minden olyan versnek, amely akár csak minimális reakciót kelt benned, feltétlenül van valamiféle pozitívuma. Kezdd a hozzászólásodat azzal, hogy erre (ezekre) mutatsz rá, még akkor is, ha utána több, szerinted javítani való részletre térsz ki. Bármiféle pozitívumot találsz, részletesen fejtsd ki, miért és mivel hatott rád.
  5. Különösen a kifogásolni való részletek esetén legyél teljesen konkrét. Ha lehet, javasolj helyettük elfogadhatóbb verziót. Felesleges hangsúlyoznod, hogy az észrevételeid javító szándékúak; ezt a hozzászólásod hangnemével fejezd ki. Soha ne írj hozzászólást felsőbbrendűséget sugalló, vagy a versíró társadat önérzetében sértő hangnemben, netán kizárólagosan leminősítő, lekicsinylő, megalázó szándékkal, mert akkor akármilyen fontos megállapítást is tartalmaz a hozzászólásod, biztosan jogos ellenérzést vált ki a címzettből.
  6. Sokszor hasznos lehet a tiédet megelőző hozzászólások elolvasása, mert lehet bennük olyan felvetés, amit megerősíteni vagy éppen hogy cáfolni lehet vagy kell, és mert ezzel megtakaríthatsz néhány ismétlést.
  7. Az egyes versekre vonatkozó észrevételeidet az arra szolgáló helyen, a vers alatt tüntesd fel, mert az elsődleges címzett szerzőn kívül más is hasznosíthatja a mondandódat. Praktikus oka is van ennek: ha bármi által motiválva privát üzenetet küldesz, annak szövege nem marad meg nálad.
Szívesen egészítem ki a fentieket másoktól kapott hasznos javaslatokkal. Ugyanakkor örömmel mutatok rá, hogy a kérdés másik oldalának kifejtése megtalálható Kőszeghy Miklós blogjában:

http://blog.poet.hu/koszeghy/hogyan-reagaljunk-a-kritikakra

Ross•  2011. február 9. 11:40

Gondolatok a középszerről

Ha jelenleg a Poet.hu portálon egy új vers megjelenik, valahol 63 ezer körüli sorszámot kap. Ha fel is tételezzük, hogy az indulás napja óta feltett összes vers ma már nem érhető el, akkor is hatalmas ez a szövegbázis. Azt, hogy egy ide tévedő – de akár már régóta innen szemezgető – olvasó adott pillanatban éppen melyiket nyitja meg olvasásra, számos véletlen tényező befolyásolja. Az olvasónak kialakulhat persze saját szűkítő stratégiája: sorra veheti a „Friss versek” naponta többször is megújuló kínálatát, olvasgathatja az általa figyelt szerzők új műveit, követhet másokat a „Friss hozzászólások” vonalon, vagy kiválaszthat egy adott fő- vagy részkategóriát és ott figyelheti az új szövegeket.

Lehet, hogy az én stratégiám nem optimális. Lehet, hogy mostanában kevésbé vagyok elnéző az amatőr versírók alkotásaival szemben, mint korábban. Lehet, hogy meg sem tudom mondani az okát annak, amit érezni vélek és alább megosztom. Ha valaki elolvassa és akár megerősíti a megérzésemet, akár ellenérveket sorol fel velük szemben, azzal talán közelebb jutok a magyarázathoz.

Azt észlelem, hogy az utóbbi időben elárasztják a felületet a tartalom szempontjából többségében lírai, emocionális töltetű, borúlátó hangulatú szövegek. Ha a formai jegyeiket tekintem, egyértelműen látom, hogy a szerző a szándéka szerint hagyományos versírás-technikai elemeket kíván használni, kötött formákat, rögzített szótagszám-sorozatot, egyenletes ritmust, rímeket. A megvalósítás azonban csak részben követi a szándékot, egy vagy több formai elemben csak félig-meddig sikerül tartani a színvonalat. Dominálnak tehát a középszerű szövegek, amelyek bizonyos szempontból károsabbak, mint a kimondottan rossz versek. (Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy ezúttal nincsenek bennük súlyos nyelvtani hibák, elütések, bosszantóan következetlen központozás.) Aztán kezdenek sorjázni a hozzászólások...

Mi magyarázza ezeket a lihegően ájtatos, tömjénező dicshimnuszokat? Talán a hozzá-nem-értés? Még ez lenne a jobbik eset. Vagy a feltehető taktikai célzat? Dicsérek, hogy majd dicsértessek? De akkor a méltatott szerzőt mi motiválja a jobbításra? Egy dolog persze bizonyosra vehető: magának a portálnak a népszerűségét inkább segíti, mint rontja ez a jelenség.