Rob3rt78 blogja

Lelkem sivatagában felszálló hőfátyol
vet déli bábot, tekintetem elé,
Vágyaim megtestesülésének,
Röpke pillanatnyi képét,

Ezen erő űz, hajt előre engem,
Gyermekek hangját sodorja felém a sivatagi szél,
A még megnem született lelkekét,
A szeretet érzését kelti bennem
a megfoghatatlan angyali lény,
Kit úgy hívok társ, az örökkévalóság egén,

De csak Én vagyok itt,
a káprázatot, maga alá temeti a sivatag,
Lassan vonszolom magam előre,
testemből kiszívja az erőt a perzselő homok,
izzadságcseppjeim , sisteregve hullnak alá a semmibe,
Kezem a forró levegőbe mar, megragadva a halovány illúziókat,
S e hatalmas kiszáradt tengeren utazom,
S mikor partot érek, az mi csak káprázat volt,
Átcsúszik a valóságba, elhagyva a nemlét küszöbét.

A születésed előtt megvolt a lehetőséged arra, hogy bárkivé vállhas. A születéseddel belepasszíroztak a valóságba, s hogy kivé válsz az olyan mint a lottó ötös. Megpróbálod megjátszani az esélyeket, de ahhoz, hogy legalább egy 3-sod legyen, közel ezerszer kell megjátszanod a számaid. Az élet is hasonló ahhoz, hogy elfogadható életet biztosíts magadnak ezerszer kell próbálkoznod. Ahhoz, hogy az élet lottóján megüsd a főnyereményt, milliónyi próbálkozáson és milliónyi kudarcon keresztül vezet az út.

(2011.10.26)

Megőrjít a gondolat, hogy már semmi közünk egymáshoz.
Megőrjít a tudat, hogy már más fogja látni a mosolyod.

(2011.12.12.)

…Ne mondj köszönetet, ha nem érzed úgy, hogy meg kell tenned! Inkább hallgass, mint hogy hazugnak tűnjön szavad! A csend elég igazságot rejt magában…

…Az ember két dologra vállalkozik, mikor megszületik. Az egyik, hogy végig kell élnie egy életet s annak minden nehézségét és kudarcát, a másik, hogy meg fog halni a végén. Elkerülni nem lehet, vagy kibújni alóla. Ha ezt még a születés előtt tudnák az emberek, talán sokan döntenének úgy, hogy meg sem születnek…

(2012.03.08)